Telegr�f

(magyarul t�v�r�, t�v�rda), oly k�sz�l�k, melynek seg�ts�g�vel h�reket nagy t�vols�gokra b�rmely percben rendk�v�l gyorsan k�z�lhet�nk. Az ember t�rsadalmi �ll�s�b�l kifoly�lag term�szetesen ily berendez�s sz�ks�g�t m�r a m�vel�d�s kezdetleges fok�n is �rezt�k �s �gy keletkeztek az akusztikai, optikai, l�g- �s v�znyom�s� T.-ok. Az akusztikai T.-ok l�nyeg�kben bizonyos t�vols�gban fel�ll�tott �r�k voltak, akik a h�reket egym�snak megkiab�lt�k (l. Telefont is). R�szben a titoktart�s, de r�szben a nagyobb gyorsas�g el�r�se is m�r kor�n az optikai T.-okra (szemafor) vezetett. Ezekn�l f�k�pen hegycs�csokon rakott t�zek, avagy k�l�nb�z� sz�m� �g� f�kly�k bizonyos sorrendben val� felt�n�se tette a jel-elemet. Manaps�g optikai T.-ok m�g csak a hadm�veletekn�l �s kik�t�kben a t�voll�v� haj�kra val� h�rad�s v�gett (l. Haj�z�si jelek) vannak haszn�latban. A l�gnyom�s� T.-okn�l k�zleked� cs�vekben felsz�ll� g�zbubor�kokb�l, v�znyom�s� T.-okn�l pedig egy bizonyos megjelzett id�k�zben bizonyos ed�nyb�l kifolyt v�zmennyis�ggel k�v�nt�k a h�rt tov�bb adni, ezek nagyobb elterjed�s�r�l azonban sehol sem t�tetik eml�t�s.

Rendk�v�l rohamosan a T. azonban csak akkor kezdett fejl�dni, mid�n szerkezet�t a villamoss�g haszn�lat�ra alap�tott�k. Az els� gyakorlatilag is bev�lt villamos T.-ot azonban a villamos �ram m�gneses tulajdons�gainak felismer�se hozta meg, amely Oerstedt-nek 1820. tett tapasztalatai alapj�n lett k�ztudom�s�. M�r Ampere eml�ti 1820., hogy az elektromos �ram elt�r�t� hat�s�nak kitett m�gnest�vel lehetne telegraf�lni; ezen rendszernek megfelel� T.-ot annyi t�vel �s dr�ttal, mint ah�ny bet�je van az �b�c�nek, Alexander W. mutatott be a k�vetkez� �vben Edinburgban, �ltal�nos gyakorlati �rt�kes�t�s�re azonban csak k�s�bb a cannstadi Schilling gondolt, aki S�mmering v�zbont� T.-j�t l�tv�n, a telegraf�l�s k�rd�s�vel hosszasabban foglalkozott. Tervezett T.-j�r�l 1836-ban Cooke orvostanhallgat� Heidelberg�ban felolvas�s alkalm�val hallott �s a f�lvetett eszm�t azut�n otthon Wheatstonenal egyes�lve gyakorlatilag m�g az �vben ki is vitte. Enn�l 5 m�gnest� volt alkalmazva 10 vezet�kkel. 2-2 t� azut�n a k�r�l�tte kering� villamos �ram �ltal kit�r�ttetv�n, e t�k metsz�si vonal�ban a t�k el�tt alkalmazott bet�feliratos lapon egy bet� volt leolvasand�. K�s�bb a k�l�n visszavezet�s helyett egy k�z�s visszavezet� dr�tot haszn�ltak, �gy teh�t 10 helyett csup�n 6 dr�tra volt sz�ks�g, majd Steinheil 1838. f�lfedezv�n, hogy visszavezet�s gyan�nt a f�l is haszn�lhat�, a k�l�n visszavezet� dr�t sz�ks�ge elesett �s 5 dr�t is el�g volt. T�bb rendbeli t�k�letes�t�s ut�n azut�n t�bb t� helyett csup�n egy j�tt haszn�latba �s ennek a semleges, �ramtalan �ll�sb�l jobbra avagy balra pozit�v avagy negat�v ir�ny� �ram behat�sa alatt t�rt�n� kileng�seinek kombin�ci�j�b�l �ll�tott�k �ssze az �r�sjeleket. Az ily delejt�s T.-ok Angli�ban m�g ma is m�k�dnek �s f� el�ny�k, hogy a villamos vezet�kek levezet�sei ir�nt nem nagyon �rz�kenyek. A hossz�, tenger alatti k�belekn�l pedig a Thomson �ltal szerkesztett felette �rz�keny t�kr�s leolvas�s� galvanom�ter alakj�ban ma is kiz�r�lag ezek vannak haszn�latban. A m�gnest�s T.-r�l m�r csak egy l�p�s kellett a bet�mutat�s T.-hoz (l. Bet�mutat�s t�v�r�g�pek), majd az ezzel egyidej�leg szerkeszteni megkezdett bet�nyomtat� T.-hoz (l. Bet�nyom� t�v�r�g�pek).

Rohamos �s sz�les k�r� elterjed�st nyert a T. a Morse �ltal el�sz�r 1844. bemutatott szerkezetben, amelynek alapelve az volt, hogy az �sszes bet�ket �s �r�sjeleket egy �ram�t�l hajtott papiros szalagon megjelen� pontokb�l �s hosszabb von�sokb�l �ll�totta �ssze.

Az �ramnak r�videbb vagy hosszabb ideig a vezet�kbe val� k�ld�s�re szolg�l a billenty� (l. o.). A hossz� t�v�r�vezet�keken meg�rkez� �ram t�bbnyire oly gyenge, hogy az �r�g�pek mozgat�s�ra nem el�g, mi�rt is a vezet�k �ram�t el�zetesen egy kisebb munk�t v�gz� �s �gy sokkal gyeng�bb �ram mellett is pontos m�k�d� k�sz�l�kbe, az �n. jelfog�ba (relais) vezetj�k, ez azut�n egy �j helyi telep �ram�t k�ldi az �r�g�pbe.

... Vil�gos, hogy ily �n. dolgoz� �ramrendszer mellett minden �llom�snak kell nagy vezet�ktelep�nek lennie. M�g az �lland� �ramrendszern�l, amid�n a billenty� nincs lenyomva, van �ram a vezet�kben, ha pedig lenyomjuk a billenty�t, akkor az �ram megsz�nik s ekkor a jelfog� adja csup�n a helyi �ramk�rben az �ramot az �r�g�pnek. Az 1. �br�n bemutatott �r�g�p csup�n a papiros szalag benyom�s�val adja jeleit, ezen relief jelek olvas�sa felette rong�lja a szemet, ami�rt is arra t�rekedtek, hogy tiszt�bban kifejlett jeleket ad� �r�g�peket szerkesszenek. A n�lunk a Siemens-f�le k�k�r�g�pet haszn�lt�k helyette.

�jabban sok �llamban, mint Anglia, Belgium, Rom�nia, N�metorsz�gban, r�szben eg�sz Amerik�ban a Morse-f�le �r�st nem is olvass�k Papiros szalagr�l, hanem csup�n a Morse-f�le k�sz�l�k elektrom�gneses r�sz�nek mozg�s�t�l adott kopog� mozg�sok ritmikus �t�se ut�n �rj�k le a vett t�viratot. Ily kopog� (sounder) szerkezetn�l term�szetesen azut�n arra t�rekszenek, hogy a pontokat �s von�sokat jelent� z�rejek min�l jobban hallhat� �t�sek alakj�ban reproduk�ltassanak. Ily amerikai minta ut�n k�sz�lt kopog� szerkezetet n�lunk is k�s�rletbe vettek.

Ezen �t�sek k�l�nb�z� hangot adv�n, 2-2 ily �t�s k�z�tt elm�l� id�b�l a gyakorlott f�l azut�n a Morse-�b�c�t olvassa. Ily m�don a t�viratoz�s term�szetesen gyorsabban megy, mert a t�v�r�sz mintegy diktand�ra �r �s a t�ved�sek is kev�sb� fordulhatnak el�, mert nem kell a l�tott jeleket m�g egyszer a t�v�r�sznak le�r�sig k�zvet�teni. H�tr�nya azonban, hogy fokozottabb kifejez�st k�v�n, �s a t�virat sz�veg�t bizony�t� maradand� jel nincs.

Estienne a Morse-�r�st ak�pp igyekezett t�k�letes�teni, hogy a pontvon�sos �r�s helyett kisebb �s hosszabb f�gg�lyes von�s� �r�st hozott be, �gy hogy e sz�: magyar, Morse szerint �rva:

m�g Estienne szerint csup�n:

Ezzel azut�n persze nemcsak papiross zalag, hanem sok id� is lett volna megtakar�that� (l. a Telegr�f-jelek mell�kletet). Estienne rendszere azonban nem tudott �rv�nyes�lni, mert r�vid id�n t�bb sikerrel kecsegtet� tal�lm�nyok szor�tott�k ki. Ilyenek az automata T.-ok, melyek k�z�l legnagyobb sikert a Wheatstone-f�le �rt el mutatja.

Enn�l a t�viratot el�zetesen papiros szalagon kiv�jt pontvon�sos �r�ssal elk�sz�tik, amid�n ez megt�rt�nt, nagyobb mennyis�g� ily prepar�lt t�virat papiros szalagj�t azut�n az ad�g�pen �t hagyj�k gyorsan szaladni, mik�zben az azt tov�bb�t� forg�hengerek ott, ahol a papiros hi�nyzik, �ramot k�ldenek a vonalba �s ezen rendk�v�l gyorsan, emberi k�z �ltal ily gyorsas�ggal egym�st k�vet�en el� nem �ll�that� jeleket azut�n az �rz�keny �r�k�sz�l�k a szomsz�d �llom�son felveszi �s a felv�tel ut�n �rj�k csak le a papiros szalagr�l. �gy hogy itt a felv�tel csup�n m�sol� munka. Wheatstone T.-j�n�l a t�virat el�k�sz�t�se nem is pont-von�sos �r�ssal t�rt�nik, hanem csup�n k�l�nb�z� magass�gban lev� pontokkal, �s ennek megfelel�en a jelek nem j�nnek az �ram hosszabb vagy r�videbb tartama folyt�n l�tre, hanem a jel pozit�v �raml�k�sre kezd�dik, negat�v megsz�nik, ezzel a sokkal �rz�kenyebb pol�ros elektrom�gnes haszn�lata v�lik lehets�gess�, m�sr�szt hossz� vezet�kekn�l a vezet�kt�lt�sek kompenz�ci�ja lesz lehets�ges.

Az automata T.-okat kďż˝vette a tďż˝bbszďż˝rďż˝s (multiplex) telegrďż˝f, amely azon feladatot oldotta meg, mikďż˝ppen lehet egy ďż˝s ugyanazon vezetďż˝ken egymďż˝sutďż˝n vagy esetleg egy ďż˝s ugyanazon idďż˝ben is tďż˝bb tďż˝viratot kďż˝zvetďż˝teni. Az egymďż˝sutďż˝n valďż˝ tďż˝bbszďż˝rďż˝s kďż˝zvetďż˝tďż˝s lďż˝nyegďż˝t a 7. ďż˝bra vďż˝zolja. b₁-b₂ ďż˝t tďż˝vďż˝rďż˝sz munkahelye, ezeket a fďż˝ldelt vezetďż˝kkel a D₁ korong kďż˝zepďż˝n forgďż˝ K mutatďż˝ sorban hossza ďż˝sszekďż˝ttetďż˝sbe. Ezen munkahelyeknek a mďż˝sodik ďż˝llomďż˝son megfelel ugyancsak egy-egy J₁-J₂ felvevďż˝ munkahely, amelyek mindegyikďż˝t a V vezetďż˝kkel a D₂ korong kďż˝zepďż˝n forgďż˝ K₁ kar akkor hoz ďż˝sszekďż˝ttetďż˝sbe, amidďż˝n a szomszďż˝d ďż˝llomďż˝son levďż˝ K kar teszi ezt. ďż˝gy tehďż˝t az elsďż˝ ďż˝llomďż˝son pl. b₃ munkahely csak akkor ďż˝s addig van a vezetďż˝kkel ďż˝sszekďż˝tve, amikor ďż˝s a meddig a J₃ munkahely a mďż˝sodik ďż˝llomďż˝son. Egy-egy ily ďż˝sszekďż˝tďż˝si pillanat azutďż˝n elďż˝g, hogy az emberi munka lassďż˝sďż˝ga mellett a vezetďż˝k az ďż˝rďż˝selemeket sďż˝rtetlenďż˝l kďż˝zvetďż˝tse a kďż˝t munkahely kďż˝zďż˝tt, ďż˝gy hogy ekďż˝ppen a vezetďż˝k a kďż˝zďż˝nsďż˝ges Morse-ďż˝rďż˝shoz kďż˝pest ďż˝tszďż˝rďż˝sen van kihasznďż˝lva.

Az egyidejďż˝ tďż˝bbszďż˝rďż˝s telegrďż˝fia alapjďż˝t ďż˝ramkombinďż˝ciďż˝k teszik. ďż˝gy a kompenzatďż˝rikus rendszernďż˝l, a sajďż˝t ďż˝llomďż˝sunkbďż˝l a szomszďż˝d ďż˝llomďż˝sra kiindulďż˝ ďż˝ram hatďż˝sďż˝t sajďż˝t kďż˝szďż˝lďż˝keinkre egy a szomszďż˝d ďż˝llomďż˝sra kďż˝ldďż˝tt ďż˝rammal egyidejďż˝leg kibocsďż˝tott ďż˝s vele egyenlďż˝ erďż˝ssďż˝gďż˝, de ellenkezďż˝ irďż˝nyďż˝ helyi ďż˝rammal semmisďż˝tjďż˝k meg; a differenciďż˝lis rendszernďż˝l pedig a sajďż˝t ďż˝llomďż˝sunkbďż˝l kiindulďż˝ ďż˝ram e₁ pontnďż˝l kďż˝t egyenlďż˝ ďż˝gra szakad.

Az egyik ďż˝ga a J₁-nďż˝l kďż˝pzelt jelfogďż˝ t₁ tekercsďż˝n ďż˝s az R₁ beďż˝llďż˝thatďż˝ ellenďż˝llďż˝son ďż˝t zďż˝rja a Te₁ telep ďż˝ramkďż˝rďż˝t, mďż˝g a mďż˝sik ďż˝g ugyane jelfogďż˝ t₂ tekercsďż˝n ďż˝t megfordďż˝tott irďż˝nyban keringve azt kďż˝rďż˝l, mint a t₁ tekercs ďż˝rama jut a V vezetďż˝kbe. Ha tehďż˝t az R₁ beďż˝llďż˝thatďż˝ ellenďż˝llďż˝s ďż˝ppen olyan ellenďż˝llďż˝sďż˝, mint a V vezetďż˝k, akkor a J₁ jelfogďż˝n kďż˝t egyenlďż˝, de ellenkezďż˝ irďż˝nyďż˝ ďż˝ram kering, miďż˝rt is az nem szďż˝lal meg. Mďż˝g ha a B ďż˝llomďż˝sbďż˝l jďż˝n egyidejďż˝leg az A ďż˝llomďż˝sbďż˝l kiindult ďż˝rammal ďż˝ram, akkor e kďż˝t ellenkezďż˝ ďż˝s egyenlďż˝ erďż˝ssďż˝gďż˝ ďż˝ram egymďż˝s hatďż˝sďż˝t lerontja, ďż˝s a J₁ jelfogďż˝ a t₁ tekercsďż˝gban ďż˝rvďż˝nyesďż˝lďż˝ ďż˝ram hatďż˝sa alatt megszďż˝lal. Ha csak B ďż˝llomďż˝sbďż˝l jďż˝n ďż˝ram, ďż˝gy az sorban t₂ ďż˝s t₁ tekercseket futvďż˝n ďż˝t, termďż˝szetesen A ďż˝llomďż˝s kďż˝szďż˝lďż˝kei megszďż˝lalnak. E rendszer fďż˝kďż˝ppen akkor kezdett nagyban elterjedni, amidďż˝n R₁ ellenďż˝llďż˝ssal nem csupďż˝n a kďż˝lsďż˝ vezetďż˝k ellenďż˝llďż˝sďż˝t, hanem annak kapacitďż˝sďż˝t, levezetďż˝sďż˝t s ďż˝nindukciďż˝jďż˝t is kezdtďż˝k kompenzďż˝lni.

Az egyidej� t�bbsz�r�s T.-nak egy igen elterjedt, f�k�p a tenger alatti k�bel-T.-ban haszn�lt m�dszere a h�del�gaztat�sok elve. Enn�l a Wheatstone-h�d m�dj�ra k�sz�tenek oly �ramel�gaztat�sokat, amelyn�l a saj�t vev�k�sz�l�k�nk oly h�d�gban van, amelyben egyens�ly be�ll�t�sn�l a saj�t �llom�sunkb�l kiindul� �ram nem kering. Mint m�r eml�t�k, a tenger alatti T.-n�l mai napig is a m�gnest�s T. van haszn�latban, Thomson t�kr�s leolvas�s� galvanom�ter�vel. A galvanom�tert Lord Kelvin (azel�tt Thomson) egy k�zel hasonl� �rz�kenys�g�, de �lland� jeleket is ad�k�sz�l�kkel a szifon rekorder�vel is p�tolta.

Enn�l az NS �lland� m�gnesek er�s m�gneses ter�ben mozog a k�ls� vezet�k folytat�s�t alkot� rendk�v�l k�nny� dr�tkeret, ez k�nny� �vegcs�vet visz mag�val, ezen �vegcs� egyik r�sze fest�kes ed�nybe m�lyed, m�sik v�ge az F-n�l elh�z�d� papiros szalag f�l�tt szabadon mozog. A fest�k nagy fesz�lts�g� �ram hat�sa alatt l�v�n, az �vegcs�v�n �t folytonosan a papiros szalagra permetezik, �s �gy nyugalmi �ll�sban a papiros szalagon finom apr� pontokb�l �ll� vonalat hoz l�tre. Mihelyt azonban a dr�tkeret, illetve az �ram az �vegcs�vet fel- vagy lefel� kit�r�ti, a nyugalmi �ll�snak megfelel� vonal felett vagy alatt jelenik meg e von�s, ezen fel- vagy lefel� val� kit�r�sekb�l van azut�n a Morse-f�le �b�c� �ssze�ll�tva. A Morse-f�le �b�c� k�l�nben igen sz�les k�rben terjedt el �s �jabban k�l�nf�le optikai T.-okn�l is k�l�nb�z� alak� �s sz�n� t�rcs�kb�l, �jjel megvil�g�tott r�vid �s hossz� ny�l�sokb�l �ll� kombin�ci�k �tj�n is felhaszn�lj�k.

Nagyon term�szetes, eleit�l fogva sem hi�nyoztak a t�rekv�sek oly T. feltal�l�s�ra, amely a k�zirat teljes h� m�s�t produk�ln� a t�volban. Sajnos, a T.-ok e legt�k�letesebbje mindeddig megoldottnak nem tekinthet�. Az eddig bemutatott tal�lm�nyok k�z�tt legt�k�letesebbnek mondhat� Cassellinek ily T.-ja, mely pantelegr�f n�ven is ismeretes.

Lďż˝nyege az, hogy a kďż˝ziratot villamos vezetďż˝ tintďż˝val kďż˝szďż˝tjďż˝k. E kďż˝zirat azutďż˝n vezetďż˝ fďż˝mhenger-felďż˝letre lesz fektetve. E hengerfelďż˝let az ďż˝ramvezetďż˝kbe van iktatva. A kďż˝zirat felett mozog az E inga ďż˝ltal d rďż˝d ďż˝ltal ingaszerďż˝en mozgatott e f rďż˝d, melynek felsďż˝ f keretďż˝bďż˝l egy pecek ďż˝rinti a kďż˝ziratot. E pecek odamenet termďż˝szetesen csak akkor engedi a villďż˝mtelepbďż˝l a kďż˝ziraton ďż˝t ďż˝ramot a vezetďż˝kbe, ha a papiroson ďż˝rott, ďż˝gy tehďż˝t villďż˝mvezetďż˝ rďż˝sz felett mozog. Visszafelďż˝ jďż˝vet azutďż˝n a pecek mďż˝r nem tďż˝r ugyanazon vonalon vissza, hanem az f keretben eltolďż˝dvďż˝n, pďż˝rhuzamosan kissďż˝ feljebb eltolva, ďż˝gy hogy ily pďż˝rhuzamos vonďż˝sokkal idďż˝vel a kďż˝zirat alsďż˝ szďż˝lďż˝re jut. Ha most a szomszďż˝d ďż˝llomďż˝son ugyancsak egy ily kďż˝szďż˝lďż˝ket ďż˝llďż˝tunk fel, amelynek E ingďż˝jďż˝t az M M₁ elektromďż˝gnesek az ad��llomďż˝s ingďż˝jďż˝val egyidejďż˝leg mozgatnak, akkor a vev��llomďż˝s A vezetďż˝ hengerďż˝re vegyileg preparďż˝lt papirost tevďż˝n, azon, mihelyt a vezetďż˝kbďż˝l ďż˝ram jďż˝n, a megindulďż˝ villamos vegybontďż˝s lďż˝thatďż˝ jelt hagy hďż˝tra, ďż˝gy hogy pďż˝rhuzamos vonďż˝sokban a kďż˝zirat hďż˝ mďż˝solatďż˝t fogjuk megkapni.

Nagy t�vols�gra eddig csak az elektrom�gnesi T. felel meg, mert ebben siker�lt a nagy erej� elektromos energi�t kis vesztes�ggel nagy t�vols�gra �tvinni, de csak vezet� dr�ton. Nem lehet-e az elektromos energi�t a leveg�n, dr�t n�lk�l �tvinni, �gy mint a hangot �s a f�nyt? Ez a k�rd�s sok k�s�rletez�t foglalkoztatott az ut�bbi id�ben. Az utat erre Faraday f�lfedez�se �ta az indukci� kijel�lte volt; �jabban pedig k�l�n�sen Hertz k�s�rletei vitt�k el�bbre a k�rd�s megold�s�t, aki megmutatta, hogy az elektromos szikr�ban keletkez� elektromos rezg�sek (oszcill�ci�k) a t�rben hull�mszer�en ter�lnek el, ak�r a hang; m�g pedig k�zel a f�ny terjed�si sebess�g�vel (300,000 km/s) haladnak nemcsak a leveg�n, hanem minden szigetel�n, teh�t oly anyagokon is, melyeken a f�ny nem hatol �t. Hegyen, k�v�n, leveg�n, f�n ezek a l�thatatlan hull�mok egyar�nt �thatolnak, csak a j� vezet�k (f�mek) fogj�k el �ket. E vizsg�latok ut�n k�ts�gtelenn� v�lt, hogy az elektromos energi�t dr�t n�lk�l is �tvihetj�k s �gy siker�lni fog az elektromos T. vagy telefon vezet� dr�t n�lk�l is. Az els� k�s�rletez�k j�r�szt Faraday indukci�s k�s�rlet�b�l indultak ki s ez �ton pr�b�ltak telefon�sszek�ttet�st l�tes�teni. E m�d azonban nem bizonyult a gyakorlatban tov�bb fejleszthet�nek, mert a haszn�lt eszk�z�k k�lts�gesek s �ri�si m�ret�ek voltak s n�vel�s�k nagyobb t�vols�gra lehetetlen. Az �jabb k�s�rletek Hertz-hull�mok (l. Rezg� mozg�s) haszn�l�s�val t�rt�nnek s a Marconi-f�le rendszer b�mulatos �rz�kenys�g�nek bizonyult. Marconi az elektromos hull�mokat haszn�lja fel. Az elektromos hull�moknak k�t oly saj�ts�ga van, amelyek fontosak Marconi T.-rendszer�nek meg�rt�s�re. Az els� egy�ttal bizony�t�sa annak is, hogy az elektromos oszcill�ci�k hull�mszer�en terjednek a t�rben, mert teljes anal�gi�j�t ismerj�k a hangn�l. Ez a rezonancia ismert jelens�ge. Rezonanci�t l�tunk az elektromos oszcill�torokon is, ha egyenl�k a rezg�ssz�maik. K�t egyenl� oszcill�tort helyez�nk egym�s mell�, de egym�st�l leveg�vel �s �veggel elszigetelve. Az els�t a Ruhmkorff-fal k�tj�k �ssze, a m�sodiknak k�t kis g�mbje k�z� kis Geissler-cs�vet kapcsolunk. Megind�tjuk a Ruhmkorff-ot, az els�ben oszcill�ci�k keletkeznek s a Geissler-cs� sz�pen vil�g�t, annak jel��l, hogy a m�sodikban is oszcill�ci�k vannak, �mb�r a k�t oszcill�tor k�z�tt vezet� �sszek�ttet�s nincs. Most a m�sodik oszcill�tort elhangoljuk - �gy, hogy f�mg�mb�t vagy kis lejdai palackot kapcsolunk hozz� - s a Geissler-cs� t�bb� nem vil�g�t, �s ha v�ltoztathat� kapacit�st, k�t eltolhat� lemezb�l �ll� kondenz�tort vesz�nk: sz�pen l�tjuk, hogy a cs� fokozatosan els�t�t�l, amint a lemezeket egym�shoz k�zel�tj�k s ism�t vil�g�t az elt�vol�t�skor. A m�sik nevezetes tulajdons�ga az elektromos hull�moknak az, melyet Branly vizsg�lt meg el�sz�r 1890., hogy ha f�mreszel�ket �rnek, ennek galv�n ellen�ll�s�t rendk�v�li m�rt�kben cs�kkentik. Tudvalev�leg a finom f�mpor ellen�ll�sa igen nagy, �gy hogy galv�nelemet finom f�mreszel�kkel t�lt�tt cs�v�n �s igen �rz�keny galvanom�teren �t z�runk, alig kapunk ki�t�st, mert a coherer ellen�ll�sa legal�bb is t�bb ezer ohm, teh�t majdnem szigetel�. Coherernek O. Lodge angol fizikus nevezte el az ilyen finom f�mreszel�kkel t�lt�tt cs�vet, melybe k�t v�g�n vezet� dr�tok vannak er�s�tve. Ha azonban a coherert elektromos hull�mok �rik, p. szikr�t �ttet�nk �t a k�zel�ben, a galvanom�ter t�je azonnal er�sen ki�t, annak jel��l, hogy a galv�nellen�ll�s cs�kkent. Ilyenkor a coherer ellen�ll�sa 5-6 ohmn�l nem t�bb, s ilyen is marad, ha az elektromos hull�mok meg is sz�ntek, mindaddig, m�g a coherert, kiss� r��tve, meg nem r�zzuk. R�z�skor a galvanom�ter t�je visszat�r nyugalmi helyzet�be, teh�t a f�mreszel�k megint nagy ellen�ll�s� lett. Azt mondhatjuk, hogy az elektromos hull�mok pol�rozz�k a f�mreszel�ket, a r�z�s depol�rozza. A coherer Branly szerint �rz�kenyebb, ha k�t fajta f�mreszel�k kever�k�vel van megt�ltve; Lodge szerint pedig m�g jobb� v�lik, ha az �vegcs�vet er�sen kiszivatty�zzuk; Lodge aj�nlotta legel�sz�r azt is, hogy a coherer �ramk�r�be cseng�t csatoljunk, melynek kalap�csa a cohererre pol�roz�sakor r��t s �gy automatikusan depol�rozza. A Hertz-f�le hull�mok eme tulajdons�gaib�l k�nnyen fel�p�l a dr�tn�lk�li T.-nak Marconi-f�le rendszere. Marconi a jelad�sra, az elektromos energia �tvitel�re nem �ramot, hanem elektromos hull�mokat haszn�l. A jelad� egy oszcill�tor, a jelfog� pedig egy vele rezon�l� coherer, mely egy k�z�ns�ges relais (jelfog�) �ramk�r�be van iktatva. A relaisbe ism�t cseng� van kapcsolva. A jelad�ban keletkez� hull�mok a leveg�n �thatolva, a coherert pol�rozz�k s ezzel a relaist m�k�d�snek ind�tj�k. Ett�l a cseng�, melynek harangja le van v�ve s a kalap�csa a cohererre �t, mozg�snak ered, �gy hogy a coherert depol�rozza s a jel azonnal megsz�nik, ha �jabb elektromos hull�mok nem �rik. Ez esetben a relaisbe csatolt Morse-�r�g�p r�vid jelet vagyis pontot ad. Ha azonban a jelad� �llom�son az oszcill�ci�k hosszabb ideig tartanak, a cseng� depol�rozta coherert az �jabban �rkez� elektromos hull�mok ism�t pol�rozz�k s i. t.; a relais �s a cseng� teh�t apr� megszak�t�sokkal depol�roz�dv�n, hossz� jelt (vonalat) �r az �r�g�p. A Marconi-rendszerrel nagy t�vols�gra az els� k�s�rleteket Angolorsz�gban a Post-Office tette. E k�s�rletek k�zben n�h�ny �rdekes megf�gyel�st is tettek. �gy el�sz�r is, hogy telt oszcill�tor-g�mb�k majdnem k�tszer akkora hat�s�ak, mint az �resek; azut�n meg, hogy a coherer akkor is m�k�dik, ha kett�s f�mszekr�nyben van. A k�s�rletekben a g�pek kifog�stalan m�k�d�se s az ar�nylag r�vid id� alatt 15 km-re el�rt pozit�v eredm�nyek k�ts�gtelenn� teszik, hogy a Marconi-rendszer, ha ma m�g nem is teljesen k�sz, de mindenesetre nagy rem�nyekre jogos�t a vezet� dr�t n�lk�li telegr�fia ter�n. Nem kis haszna ez elj�r�snak az sem, hogy ar�nylag kis terjedelm�, olcs� eszk�z�kkel dolgozik s a m�r meglev� g�peket is felhaszn�lja. Els� sorban a haj�k, a part, meg a vil�g�t� tornyok k�z�tti jelad�sban fog nagy szolg�latot tenni, mert a hang- �s f�nyjelz�k gyakran felmondj�k a szolg�latot. �gyszint�n a kisebb k�beleket is f�l�slegess� teheti. Nem kis szerepe lesz a t�bori telegr�fia ter�n, ahol rendk�v�li egyszer�s�g�vel az ide�lt �ri el.

Nďż˝lunk az elsďż˝ elektromos T. 1847 dec. 26. nyďż˝lt meg Pozsonyban Bďż˝ccsel valďż˝ ďż˝sszekďż˝ttetďż˝sben, miutďż˝n az 1847 jan. 16. kelt legfelsďż˝bb elhatďż˝rozďż˝sa a T.-ot ďż˝llami monopďż˝liumnak jelentette ki. Az 1847-48-iki orszďż˝ggyďż˝lďż˝s mďż˝r felhasznďż˝lta e vonalat Bďż˝csbe szďż˝lďż˝ tďż˝viratok kďż˝zvetďż˝tďż˝sďż˝re. Az osztrďż˝k kormďż˝ny 1850-ben kezdette meg a Pest-Pozsony kďż˝zti vezetďż˝k kiďż˝pďż˝tďż˝sďż˝t ďż˝s mďż˝g ez ďż˝vben be is fejezte. 1850 szept., illetve oktďż˝berben nyďż˝ltak meg Magyarorszďż˝gon az elsďż˝ T.-hivatalok Pesten, Pozsonyban ďż˝s Esztergom-Nďż˝nďż˝n. Mďż˝g ugyanezen ďż˝vben nyďż˝lt meg a zďż˝grďż˝bi T.-hivatal is (steinbrďż˝ck-zďż˝grďż˝bi vonal). 1852. nyďż˝lt meg a szolnoki, 1853. pedig a nagyszebeni, pďż˝tervďż˝radi, zimonyi, szegedi, ceglďż˝di, temesvďż˝ri, orsovai ďż˝s a budai (csak Albrecht fďż˝herceg hasznďż˝latďż˝ra). 1867. a magyar T.-hďż˝lďż˝zat 8000 km vonal ďż˝s 16,000 km vezetďż˝khosszal bďż˝rt. Ez idďż˝ben 181 ďż˝llami, valamint 145 magďż˝n tďż˝viratok kezelďż˝sďż˝re jogosďż˝tott vasďż˝ti T.-hivatal volt ďż˝zemben. A tďż˝viratok szďż˝ma 1.174,000 darab volt. Ily ďż˝llapotban vette ďż˝t a magyar kormďż˝ny 1867. a magyar T.-okat ďż˝s az intďż˝zet vezetďż˝sďż˝t a fďż˝ldmďż˝velďż˝s-, ipar- ďż˝s kereskedelemďż˝gyi minisztďż˝riumra bďż˝zta, melynek kebelďż˝ben 1871. orszďż˝gos T.-fďż˝igazgatďż˝t ďż˝llďż˝tottak az intďż˝zet ďż˝lďż˝re. 1867-tďż˝l 1874-ig tďż˝bb mint 1.800,000 forintot fordďż˝tottak a hďż˝lďż˝zat fejlesztďż˝sďż˝re, mely ez idďż˝ alatt a vonal hosszďż˝ban kďż˝tszeres, drďż˝thosszďż˝ban hďż˝romszoros terjedelmet nyert. A tďż˝viratok szďż˝ma ekkor mďż˝r 4 milliďż˝ db volt. 1874-1884. csak 300,000 Ft-ot fordďż˝thattak a hďż˝lďż˝zat fejlesztďż˝sďż˝re, melynek vonalhossza 1884-ben 16,000 km, a vezetďż˝k hossza pedig 61,000 km-re terjedt, ďż˝s amelyen ez ďż˝vben 5¹/₂ milliďż˝ tďż˝viratot kďż˝zvetďż˝tettek. A T.-hivatalok szaporďż˝tďż˝sa ďż˝rdekďż˝ben 1877. kisebb helyeken, hol szerzďż˝dďż˝tt postamester lďż˝tta el a postaszolgďż˝latot, a T.-ot a postaszolgďż˝lattal egyesďż˝tettďż˝k, 1884-ben ekkďż˝nt mďż˝r 335 T. mďż˝kďż˝dik a postďż˝val egyďż˝ttesen, ďż˝gy azonban, hogy a T.-igazgatďż˝s minden tekintetben megtartotta kďż˝lďż˝n ďż˝llďż˝sďż˝t. De az intďż˝zet folytonos pďż˝nzďż˝gyi hiďż˝nnyal kďż˝zdďż˝tt, mely megakadďż˝lyozta az intenzďż˝vebb fejlesztďż˝st, s amely 1887. a postďż˝val valďż˝ vďż˝gleges egyesďż˝tďż˝sďż˝re vezetett (l. Posta ďż˝s tďż˝vďż˝rda egyesďż˝tďż˝se). Azďż˝ta a T.-hďż˝lďż˝zat (1894-iki adatok) 24,000 km vonal- ďż˝s 100,000 km-t meghaladďż˝ vezetďż˝khosszra terjeszkedett; 2406 T.-hivatal (kďż˝ztďż˝k 1276 vasďż˝ti) ďż˝ll a kďż˝zďż˝nsďż˝g rendelkezďż˝sďż˝re; a tďż˝viratok szďż˝ma pedig ďż˝vi 6¹/₂ milliďż˝ra emelkedett.

Forr�s: Pallas Nagylexikon