�
BOTLIK J�ZSEF
�
�
AZ �RVID�KI (BURGENLANDI) MAGYARS�G SORSA1
���
���
���
AZ ELS� K�T �V: 1922�1923
�
--------------------------------------------------------------------------------Az �nrendelkez�si jogra hivatkozva 1918.
okt�ber 21-�n B�csben, a Reichsrat (Birodalmi Tan�cs) 210 n�met tagja (szoci�ldemokrat�k,
kereszt�nyszocialist�k, nagyn�metek) N�met-Ausztria (Deutsch�sterreich) ideiglenes
nemzetgy�l�s�v� (Bundesversammlung) nyilv�n�totta mag�t. H�rom h�t m�lva, november
12-�n � egy nappal az ut�n, hogy az uralkod�, I. K�roly cs�sz�r (IV. K�roly n�ven magyar
kir�ly) lemondott az �llam�gyekben val� r�szv�telr�l � az ideiglenes nemzetgy�l�s egyhang�lag
kiki�ltotta N�met-Ausztria K�zt�rsas�got (Republik Deutsch�sterreich), s kihirdett�k,
hogy az �j �llam csatlakozni (Anschlu�) k�v�n a demokratikus N�metorsz�ghoz. Az
1919. febru�r 16-ai v�laszt�sokig az �llamtitk�rokb�l �ll� �llamtan�cs korm�nyozta az
orsz�got Karl Renner ir�ny�t�s�val. A szavaz�s szoci�ldemokrata gy�zelemmel z�rult,
amely ut�n Renner a kereszt�nyszocialist�kkal alak�tott korm�nyt, amelynek szoci�lis
reformokkal �s �llamos�t�sokkal siker�lt felsz�molnia a forradalmi hull�mot, s belpolitikailag
nyugalmat teremteni az orsz�gban.
-----N�met-Ausztria 1919. szeptember 10-�n �rta al� a saint-germaini b�k�t, amelynek
�rtelm�ben az orsz�g a n�metajk� osztr�k �r�k�s tartom�nyok k�z� szorult vissza,
mik�zben a vegyes lakoss�g� ter�leteinek a nagy r�sz�t is elvesz�tette. D�l-Tirol Olaszorsz�ghoz,
Trieszt, Isztria, Dalm�cia, Krajna �s Karintia egy r�sze a Szerb�Horv�t�Szlov�n
Kir�lys�ghoz ker�lt. Ausztri�nak a b�keszerz�d�s megtiltotta az Anschlu�t, azaz a
N�metorsz�ghoz val� csatlakoz�st, �s az �llam �j neve Osztr�k K�zt�rsas�g (Republik
�sterreich) lett.
-----A t�bb mint egy �v m�lva, 1920. okt�ber elsej�n elfogadott alkotm�ny Ausztri�t kilenc tartom�nyb�l �ll� parlament�ris sz�vets�gi k�zt�rsas�gg� nyilv�n�totta. T�rv�nyhoz� hatalmi szerve a v�lasztott k�pvisel�kb�l �ll� Nemzeti Tan�cs (Nationalrat) �s a tartom�nyok
k�pvisel�ib�l �ll� Sz�vets�gi Tan�cs (Bundesrat) lett. Az els� k�zjogi m�lt�s�g
az er�sen korl�tozott jogk�r� sz�vets�gi eln�k, a t�nyleges v�grehajt� hatalom azonban a
parlamentnek felel�s sz�vets�gi kancell�r kez�be ker�lt.2
-----Kev�ss� ismert, hogy az 1921. december 14�16-�n tartott n�pszavaz�st k�vet�en Sopron v�rosa �s a k�rnyez� nyolc k�zs�g (�gfalva, Balf, Fert�boz, Fert�r�kos, Harka,
K�ph�za, Nagycenk �s Sopronb�nfalva) Magyarorsz�ghoz val� �nnep�lyes visszat�r�s�nek
napj�n, ugyancsak 1922. janu�r elsej�n alakult meg hivatalosan Ausztria �j, kilencedik
tartom�nya, Burgenland. Annak ellen�re, hogy az �j osztr�k�magyar hat�r kiigaz�t�sa,
illetve v�gleges kit�z�se csak ez �v v�g�n, 1922. december 22-�n fejez�d�tt be. Hivatalosan
1923. janu�r elsej�n, illetve a k�s�bbi magyar�osztr�k csereegyezm�nnyel Szombathely
�s K�rmend t�rs�g�ben, s a Pinka foly� v�lgy�ben fekv� �jabb falvak (�sszesen t�z:
Kisnarda, Nagynarda, Fels�csat�r, Als�csat�r, Magyarkeresztes, N�metkeresztes, Horv�tl�v�,
Porn�ap�ti, Szentp�terfa, Olm�d, valamint a K�szegi-erd�k) t�rtek vissza Magyarorsz�ghoz.
3 Egy�bk�nt csak ez ut�bbi id�pontt�l tekinthet� de facto k�l�n k�zjogi-politikai
egys�gnek az Ausztri�ba bekebelezett volt nyugat-magyarorsz�gi ter�let, amelyet
azonban az osztr�k jogalkot�sban j�val kor�bban meghat�roztak, mint �jonnan szerzett
orsz�gr�szt. M�r az 1920. okt�ber elsej�n elfogadott alkotm�ny Ausztri�t kilenc �n�ll�
Landb�l, azaz tartom�nyb�l (m�s n�zetben: sz�vets�gi tag�llamb�l) �ll� parlament�ris
sz�vets�gi k�zt�rsas�gg�, �llamm� (Bundesstaat) nyilv�n�totta. Ezek egyike lett az elcsatolt
Westungarn, azaz Nyugat-Magyarorsz�g vid�ke, a k�s�bbi Burgenland ter�lete.
-----Megjegyezz�k, hogy a Westungarn fogalmat k�s�bb is haszn�lt�k � m�g hozz� hivatalosan � a Burgenland elnevez�s megfelel�jek�nt vagy azzal egy�tt. �gy p�ld�ul azt a
b�csi sz�khely� "H�bor�s rokkantak, �zvegyasszonyok �s �rv�k �s Hazat�rtek Burgenlandi
Tartom�nyi Sz�vets�ge" nev� szervezet sz�gletes b�lyegz�je is tartalmazta, z�r�jelben
s r�vid�tve. "Landesverband / der Burgenl�ndischen (Westung.) / Kriegsinvaliden,
Witwen u. Waisen u. Heimkehrer / Zentrale: / Wien, IX. T�rkenstrasse 24." A szervezet
propaganda oszt�lya 1923. m�jus 20�21-�n, p�nk�sdvas�rnap �s -h�tf�n rendezte meg az
els� burgenlandi Blumentagot (Vir�gnap) a h�bor�s �ldozatok eml�k�re �s kegyelet�re.
A sz�vets�g ez alkalommal falragaszokat, megh�v�kat, p�nzgy�jt�si felh�v�sok sz�zait �s
m�vir�gokat bocs�tott ki, amelyeket a tartom�nyi int�zm�nyeknek post�zott. Nyilv�n nem
v�letlen�l, a hat�rkiigaz�t�ssal f�l �vvel kor�bban Magyarorsz�ghoz visszat�rt Porn�ap�ti
k�zs�g iskol�ja vezet�s�g�nek is c�meztek egy ilyen tartalm� csomagot, amelyet azonban
a Sopronban m�k�d� cenz�rahivatal visszatartott.4
-----K�zben, az osztr�k sz�vets�gi korm�ny, 1921. j�lius 22-�n egyszerre tizenhat rendeletetadott ki a b�kedikt�tumban elcsatolt, de t�nylegesen m�g osztr�k fennhat�s�g al�
nem ker�lt nyugat-magyarorsz�gi ter�let k�zigazgat�s�nak a r�szletes szab�lyoz�s�ra.5
-----Ezek az osztr�k jogszab�lyok6 egy�bk�nt v�ltozatlanul �rv�nyben hagyt�k Burgenlandban az addigi magyar rendelkez�seket. Az �jonnan l�trehozott Burgenland tartom�nyr�l sz�l�, az osztr�k nemzetgy�l�s �ltal 1921. janu�r 25-�n elfogadott 85. sz�m� t�rv�ny,7 a Burgenland-Gesetz (azaz �n. Burgenland-t�rv�ny), illetve az im�nti rendeletek egy sz�val sem eml�tett�k, hogy a trianoni dikt�tummal elcsatolt nyugat-magyarorsz�gi ter�leten � ekkor m�g Sopronnal �s k�rny�k�vel egy�tt � az 1920. december 31-�n tartott magyar n�psz�ml�l�s
anyanyelvi adatai szerint nagy sz�mban �lnek nemzetis�gek, s�t azok jogaira sem
utaltak. Ez�rt fontos lesz�gezni: "Ausztria a saint-germaini b�keszerz�d�sben a kisebbs�gek
v�delm�re vonatkoz�an ugyanolyan k�telezetts�get v�llalt, mint Magyarorsz�g a
trianoni szerz�d�snek a kisebbs�gek v�delm�r�l sz�l� fejezet�ben, �s mint az S. H. S.
�llam (ti. Szerb�Horv�t�Szlov�n �llam, azaz a d�lszl�v kir�lys�g, 1929-t�l Jugoszl�via �
B. J.), Rom�nia �s Csehszlov�kia az �n. kisebbs�gi szerz�d�sekben. L�sd a saint-germaini
szerz�d�s III. r�sz 5. c�m�t, k�l�n�sen a kisebbs�gek kultur�lis jogaira vonatkoz� 67. �s
68. cikket".8
-----Az elszak�t�sra kijel�lt �rvid�ken ekkor a 248 658 n�metajk� lakos mellett 44 572 magyar, 47 225 horv�t �s 4595 egy�b (szlov�n, szlov�k, stb.) ajk� ember �lt, akiknek
sz�ma �sszesen 96 392 f�, vagyis a teljes n�pess�gnek t�bb mint az egynegyede (27,9%)
volt. Az 1910. �vi magyar n�psz�ml�l�s adatai szerint az Ausztri�nak �t�lt nyugat-magyarorsz�gi
ter�leten egy�bk�nt, ekkor �sszesen 80 632 lakos besz�lte a magyar nyelvet, illetve
tudott magyarul �rni-olvasni.9
-----Az 1921. janu�r 25-�n elfogadott, m�r eml�tett �n. Burgenland-t�rv�ny el��r�sa alapj�n, az osztr�k sz�vets�gi korm�ny f�l �v m�lva, 1921. j�lius 22-�n hozott, �s a 475. �s 491. sz�mok k�z�tt kiadott, �sszesen 16 rendelet�vel r�szletesen szab�lyozta a b�kedikt�tummal szerzett �j tartom�ny ir�ny�t�s�t. E hat�rozatok k�s�bb a hivatalos k�zl�nyben
is megjelentek. A t�rv�ny 1. cikkelye kimondta, hogy Burgenland tartom�ny sz�khelye
�denburg, azaz Sopron v�rosa. A jogszab�lyok � t�bbek k�z�tt � a k�zigazgat�s �j szerveinek
a fel�ll�t�s�t, a n�met nyelv hivataloss� t�tel�t, egy tartom�nyi hivatalos k�zl�ny
ind�t�s�t, az ad�z�st, a v�mokat, a posta-, a t�v�r�-, illetve a t�vbesz�l� szolg�lat rendj�t,
illetve az ut�bbiak haszn�lat�t, a vas�ti k�zleked�st �s a sz�ll�t�si tarif�kat rendezt�k.10 Felt�n�, hogy az �llami anyak�nyv-vezet�s magyar szab�lyok szerinti rendj�t ekkor m�g
meghagyt�k.
-----A b�kedikt�tumban elcsatol�sra �t�lt Moson, Sopron �s Vas v�rmegyei r�szek osztr�k csapatok �ltali elfoglal�sa azonban csak az 1921. augusztus 28-�n kit�rt nyugatmagyarorsz�gi felkel�s, majd az egy h�napig fenn�llt Lajtab�ns�g �llam11 november 4-ei megsz�n�se ut�n hetekkel, november 25-�n kezd�d�tt. Minden faluba egy-egy z�szl�alj (egyenk�nt t�bb sz�z f�s leg�nys�ggel, valamint tisztekkel) vonult be. Az ilyen m�rt�k�
er�fitogtat�s c�lja a lakoss�g megf�leml�t�se volt. November 28-�n R�tfalva, Rendek,
L�ka, november 30-�n Cs�m, Porn�ap�ti, R�baszentm�rton �s Farkasdifalva k�vetkezett.
Vas v�rmegye elcsatolt d�li r�sz�nek legjelent�sebb telep�l�s�re, N�met�jv�r nagyk�zs�gbe
is az ut�bbi napon vonult be 2000 osztr�k katona. A lakoss�g minden�tt izgatottan
fogadta a megsz�ll�kat, de ellen�ll�st sehol sem tan�s�tott. Az el�renyomul� katonas�gnak
nem volt �lelmiszere. A k�zs�gekben rekvir�ltak, azaz a hadsereg sz�m�ra er�szakkal
megszerezt�k, majd elfogyasztottak minden �lelmiszert, mert a nagy h�viharok lehetetlenn�
tett�k az ut�np�tl�st. P�ld�ul K�szegre �tj�rtak a megsz�llt ter�letekr�l, de voltak olyanok
is, akik v�glegesen elhagyt�k azt.12
-----A sz�vets�gi korm�ny im�nt eml�tett, 1921. j�lius 22-ei rendeletei alapj�n a ter�let t�nyleges birtokbav�tel�t k�vet�en, csak 1922. janu�r elej�t�l kezdt�k megszervezni
Burgenland k�zigazgat�s�t, amelyet h�t politikai ker�letre vagy k�rzetre (Politischer
Bezirk) osztottak. A teljesen elszak�tott Nezsideri, Kismartoni, Nagymartoni, Fels�pulyai,
Fels��ri �s N�met�jv�ri j�r�sokat (ez ut�bbib�l a 365 lakos� Nemesmedves kisk�zs�g13
Magyarorsz�gon maradt) ker�letekk� szervezt�k �t. A hetedik, a Gyanafalvai ker�letet a
Szentgotth�rdi j�r�s Burgenlandba rendelt k�zs�geib�l alak�tott�k ki. A h�t �j k�rzet a
sz�khely-telep�l�seikr�l kapta a nev�t.
-----Ekkor az Ausztri�ba csatolt �n. t�red�kj�r�sokat is az �j ker�letekhez csatolt�k. �gy az �jonnan kialak�tott Nezsideri k�rzethez a Magyar�v�rit �s a Rajkait; a Soproni j�r�s �tker�lt nagyobb r�sz�t a Fels�pulyai; Fert�meggyes �s Kel�npatak k�zs�geket a Kismartoni, L�pesfalva, Somfalva �s Sopronkertes telep�l�seket a Nagymartoni ker�letbe tagolt�k.
A K�szegi j�r�sb�l elszak�tott 13 k�zs�get � H�mort�, Hossz�szeg, Hoszsz�szeghuta,
K�patak, K�pfalva, Lantosfalva, L�ka, L�t�r, N�metgyir�t, P�rg�l�ny, Rendek,
R�tfalva �s Salamonfalva � a Fels�pulyai, a t�bbit a Fels��ri k�rzetbe sorolt�k. A
Szombathelyi j�r�s falvait el�sz�r � Cs�m falu kiv�tel�vel, amelyet nyomban a Fels��ri
k�zigazgat�si egys�gbe osztottak � a N�met�jv�ri ker�letbe tagolt�k. (H�rom �vtizeddel
k�s�bb, az 1951. �vi n�psz�ml�l�s ut�n m�g �t k�zs�g � Abdal�c, Csejke, N�metl�v�,
Pokolfalu �s P�saszentkatalin �, �s az eredetileg N�met�jv�ri j�r�sbeli Egyh�zasf�zes �s
Hov�rdos � �tker�lt a Fels��ri k�rzetbe.)14
-----A megsz�ll� osztr�k katonas�g ut�n az �j polg�ri hat�s�gok is megjelentek, �s azonnal megfosztott�k �ll�sukt�l azokat a tisztvisel�ket, aki nem ismert�k t�k�letesen a n�met nyelvet. Emiatt sok magyar �s horv�t anyanyelv� tiszts�gvisel�t �s k�zalkalmazottat
elbocs�tottak az �ll�s�b�l. Ezzel Ausztria s�lyosan megs�rtette az 1921. okt�ber 13-�n
a Sopron �s k�rny�ke hovatartoz�s�r�l sz�l�, a n�pszavaz�st el��r�, olasz k�zvet�t�ssel
megk�t�tt magyar�osztr�k �n. Velencei egyezm�nyt. Ennek vonatkoz� pontja a k�vetkez�:
"Embers�gi szempontokb�l az osztr�k korm�ny elvileg k�telezi mag�t, hogy az
�tengedett ter�leteken sem t�megesen, sem politikai okokb�l nem fogja elbocs�tani azokat a tisztvisel�ket, akik az �tad�s napj�n az �tengedett ter�leten t�nyleges szolg�latot teljes�tenek".
A tan�rokat �s a tan�t�kat ekkor m�g nem utas�tott�k ki az �j tartom�nyb�l a
trianoni Magyarorsz�gra, de munkan�lk�liekk� v�ltak. A k�l�nf�le k�zhivatalokban alkalmazottaknak
a k�vetkez� nyilatkozatot kellett al��rni: "K�telezem magam, hogy az osztr�k
�llami szolg�latban val� netal�n alkalmass�gom eset�n, ha eddigi m�k�d�si �gam helyett
m�s, b�rmilyen szolg�latra osztanak be, a r�m b�zott feladatot teljes�teni fogom".16 Az
osztr�k kancell�r, Johannes Schober 1921. december 10-e k�r�l kijelentette: "Burgenland
Ausztria elszak�thatatlan r�sze. Egy n�p, egy nyelv, egy �llam".17
-----A n�met nyelv� k�zigazgat�s bevezet�sekor a k�zs�gi el�lj�r�s�gokat r�vid �ton feloszlatt�k az elcsatolt �rvid�ki ter�leten, �s a helyi �gyek vitel�re �n. ideiglenes bizotts�gokat neveztek ki. A falusi b�r�k �s jegyz�k t�lnyom� r�sz�t azzal a v�ddal f�ggesztett�k
fel az �ll�s�b�l, hogy �gymond a "magyaros�t�s leger�sebb t�maszai voltak" a ter�let
elszak�t�sa el�tt. M�sr�szt sokakat az�rt zaklattak, mert 1921. augusztus v�g�t�l egy�ttm�k�dtek
a Pr�nay P�l f�vez�r �s H�jjas Iv�n hadseregparancsnok �ltal vezetett osztr�kellenes
nyugat-magyarorsz�gi felkel�kkel, s tev�kenyen r�szt vettek az elcsatol�sra �t�lt
ter�leten 1921. okt�ber 4-�n kiki�ltott Lajtab�ns�g �llam helyi igazgat�s�ban.
-----Az osztr�k hat�s�gok r�gt�nz�tt int�zked�sei k�vetkezt�ben szinte azonnal z�rzavar keletkezett a k�zigazgat�sban, ez�rt a gyakorlott magyar tisztvisel�k nagy r�sz�t
r�videsen k�nytelenek voltak visszahelyezni hivatalaikba, �s mind�ssze az �n. tisztvisel�i
mag�n-tev�kenys�g�kt�l tiltott�k el �ket.18
-----Az imp�riumv�ltoz�s kezdeti id�szak�ban, 1921. december�t�l hossz� h�napokig �ltal�nosan jellemz�ek voltak a Gyanafalv�n t�rt�ntek, ahol dr. Beck (?) Bezirksverwalter, azaz ker�leti tiszttart� (eset�nkben f�n�k) vezet�s�vel m�r december 11-�n fel�ll�tott�k az
�j politikai-k�zigazgat�si k�rzetet, a Bezirke Verwaltungot. "A k�zs�g az el�lj�r�s�g
megv�laszt�sakor a magyar �rzelm� vezet�it k�v�nta megv�lasztani, mi�rt is a tartom�nyf�n�k
a v�laszt�st r�vid �ton megsemmis�tette �s az [�j] el�lj�r�s�got kinevezte. Az�ta
fokozatosan m�s-m�s helyeken tesznek int�zked�seket a k�zs�gi v�laszt�sok megejt�s�re,
de egy�ntet� int�zked�sek nyomai nem l�that�k. A v�laszt�si �s szervez�si munk�latok
kereszt�lvitele az eddig vezet� agit�toroknak ismert bizalmi emberek �tj�n, vagy legal�bb
is azoknak a k�zrem�k�d�s�vel t�rt�nik. [...] A jegyz�i int�zm�nyt elt�rlik, �s a k�zs�gi
k�zigazgat�st osztr�k mint�ra szervezik".19
-----Burgenland egyes telep�l�sein a katonas�g leg�nys�gi �llom�ny�t a h�zak sorrendj�ben sz�ll�solt�k el, �s a lakoss�got h�zank�nt k�telezt�k k�t-h�rom harcos ell�t�s�ra. "A nagy sz�m� katonas�g az �lelmiszerk�szletet r�vid id�n bel�l teljesen elfogyasztja, �s
ut�np�tl�sra kil�t�s nincsen." Az osztr�k hat�s�gok elrendelt�k a h�zi�llatok, k�zte a
baromfi�llom�ny, valamint a gabona �ssze�r�s�t, amely s�lyos k�z�lelmez�si bajokra utal.
Ezt k�vet�en Burgenlandb�l megtiltott�k az �lelmiszerek Ausztri�ba (azaz az orsz�g m�s
r�szeibe, illetve els�sorban a f�v�rosba, B�csbe is) val� sz�ll�t�s�t �s �rt�kes�t�s�t, mondv�n, azokra a katonas�gnak van sz�ks�ge. Az el�bbiek miatt "a lakoss�g �s a megsz�ll�k
k�z�tt a viszony nagyon h�v�s".20 K�l�n�sen s�lyos volt a helyzet a magyarlakta Fels��r
k�rny�k�n, ahol az �lelmiszerhi�ny miatt megsokasodtak a rabl�sok, fosztogat�sok.
"A megsz�ll�s el�tt e vid�k lakoss�g�t Vas v�rmegye egy�b ter�letei l�tt�k el gabon�val,
h�ssal �s m�s egy�b �lelmiszerekkel. Rosszak voltak a talaj- �s �ghajlati viszonyok.
1920�21-ben ezen a ter�leten csak 150 vagon gabona termett, ugyanakkor 450 vagonra
volt sz�ks�g".21
-----A Magyar Kir�lyi Minisztereln�ks�gnek Budapestre k�ld�tt egyik, 1922. janu�ri helyzetjelent�s k�z�lte az el�bbieket. Az elszak�tott nyugat-magyarorsz�gi ter�leten az
osztr�k "k�zigazgat�s m�g bevezetve nincs, �s m�g mindig katonai diktat�ra van, a csend�rs�g
a katonas�gnak lenne al�rendelve, de a csend�rs�g a katonas�g parancsnokl�si jog�t
nem ismeri el, teljesen [a] saj�t felel�ss�g�re dolgozik, �s a komm�n alatti v�r�s �rs�g
mint�j�ra nem a t�rv�nyek[re] �s szab�lyokra, hanem a kommunista �rzelm� vezet�kre �s
n�vtelen feljelent�sekre t�maszkodik. A katonas�g �s a csend�rs�g k�z�tt a viszony tarthatatlan,
gyakori �sszet�z�sek vannak k�z�tt�k. A csend�rs�g fegyelme �s szelleme ugyanolyan,
mint a katon�k�. Eml�t�sre m�lt� a csend�r�knek fegyelme[ze]tlen magatart�sa [a]
szolg�latban, a csend�rj�r�r�k r�szegesked�se �s megvesztegethet�s�ge. [...] A [magyar]
k�rjegyz�ket, kev�s kiv�tellel, t�voz�sra k�nyszer�tett�k, �s az ott maradottaknak a hat�sk�r�t
�s m�k�d�s�t megb�n�tott�k �gy, hogy a legt�bb helyen semmif�le k�zigazgat�s
nincs. Amit bizony�t azon k�r�lm�ny is, hogy gyakran el�fordul az az eset, hogy jogviszonyaiknak
rendez�s�re [egyes lakosok] �tj�nnek a meg nem sz�llott ter�letre, �s a magyar
hat�s�gokhoz fordulnak jogorvoslat�rt. [...] t�nyleges m�k�d�st a p�nz�gy�rs�g fejt ki,
k�l�n�sen a fogyaszt�si ad�knak kivet�s�vel �s behajt�s�val, valamint a hat�rv�mok kezel�s�vel.
Igazs�gszolg�ltat�s bevezetve nincs, az �sszes b�nesetek tetteseit Wiener Neustadt-ba [B�cs�jhelyre] �ll�tj�k el� a Landesgericht-hez", azaz az als�-ausztriai Tartom�nyi T�rv�nysz�kre.
-----A jelent�s szerint ekkor, az elcsatolt volt Vas v�rmegyei ter�leten, Rohonc nagyk�zs�gben Franz Binder, Pusztaszentmih�ly faluban Schl�gl Ferenc moln�r volt az osztr�k
politikai megb�zott �s a k�mszolg�lat vezet�je. "Ezek, �gy l�tszik, k�zvetlen�l a Wiener
Neustadt-i politikai Direktion-nal [Igazgat�s�g] �llanak �sszek�ttet�sben, mely szerv, a
l�tszat szerint Nyugatmagyarorsz�gon a bel- �s k�lf�ldi k�mszolg�latot v�gzi. Ugyanezen
c�lt szolg�lja a[z �denburger] Heimatsdienst [= Soproni Haza Szolg�lata], mely [...] j�
meg van szervezve. [...] az osztr�k korm�nynak nem hivatalos szerve, hanem t�rsadalmi
szerv, �gy l�tszik, hathat�s �llami t�mogat�ssal [m�k�dik]". "A tan�gy ter�n m�r er�sebb
int�zked�sek t�rt�ntek. Megk�vetelt�k a n�met nyelv� tan�t�st, m�g a magyar �s horv�t
nemzetis�g� vid�ken is. Ami azonban m�g teljesen kereszt�l v�ve nem lett, mert vannak
egyes tan�t�k, akik a kiadott szigor� rendeletek ellen�re is magyarul, vagy horv�tul tan�tanak.
A tanfel�gyel�ket m�r ideiglenesen kinevezt�k".22 Az el�bbiekb�l j�l �rz�kelhet�,
hogy milyen vontatottan haladt a burgenlandi k�z- �s szakigazgat�s, k�l�n�sen a b�r�s�gi
�s az �gy�szs�gi szervezet ki�p�l�se a ter�let 1921. december eleji osztr�k fennhat�s�g al�
v�tele �ta.
-----Az �j osztr�k�magyar �llamhat�r egy �vezred alatt kialakult gazdas�gi �s m�s kapcsolatokat szak�tott sz�t az elcsatolt �rvid�ken. A lakoss�g neh�z helyzet�nek az enyh�t�s�re a magyar korm�nyzat 15 km sz�les �vezetben enged�lyezte, hogy burgenlandi
illet�s�g� szem�lyek a napi sz�ks�glet�knek megfelel� �lelmiszert v�mmentesen �tvihetik
a hat�ron. Ezt az embers�ges gyakorlatot azonban az osztr�k hat�s�gok hamarosan akad�lyozt�k,
�s korl�tozt�k a kishat�rforgalmat. Kezdetben csak az �j hat�rt�l t�bb mint 20 kmre
fekv� Fels��r, majd a k�zelebbi Nagyszentmih�ly, v�g�l a hat�r menti Rohonc helys�gekben
adt�k ki a hat�r�tl�p�si igazolv�nyokat � k�z�lte a Szombathelyen megjelen�
�js�g, a Vasv�rmegye.23
-----Itt kell sz�lnunk arr�l, hogy a trianoni dikt�tum ut�n Magyarorsz�g hat�rs�v-rendez�si alapelve az volt, hogy az egy �vezred alatt, a kora �rp�d-kort�l term�szetes m�don
kialakult, de az �j �llamhat�r �ltal kett�v�gott gazdas�gi vonz�sk�rzetek lakosai sz�m�ra
az �tlagosn�l kedvez�bb hat�r�tl�p�si lehet�s�get teremtsen. Ez olyk�ppen val�sult meg,
hogy a Magyar Kir�lys�g a szomsz�dos orsz�gokkal � Ausztri�val is � k�toldal�, �s sz�ks�g
szerint meg�j�tott szerz�d�seket k�t�tt. Ezekben az egyezm�nyekben a trianoni hat�r
mindk�t oldal�n 15�20 km sz�les s�vot jel�ltek ki, �s az abban elhelyezked� telep�l�seket
is felsorolt�k. Az �n. kishat�rforgalom keret�ben, a hat�rs�vban �l�k sz�m�ra k�nny�tett
hat�r�tl�p�st biztos�tottak. Ez azt jelentette, hogy az itt lak�k a t�vols�gi hat�rforgalom
sz�m�ra megnyitott hat�r�llom�sokon k�v�l m�s helyeken is �tl�phett�k az �llamhat�rt.
A trianoni hat�r ugyanis nemcsak a kor�bban egym�ssal szomsz�dos falvak sz�zait v�gta
el egym�st�l, hanem a vel�k �sszek�t� utakat is. A kishat�rforgalom keret�ben a nappali
�r�kban, a hat�ron �tvezet� utak � ezek akkoriban k�vezett vagy f�ldutak voltak � mindegyik�hez
vez�nyeltek a k�t orsz�g hat�r�rizeti szervei forgalom-ellen�rz� j�r�r�ket, akik
a hat�ron �tl�p�k kishat�rforgalmi �ti okm�nyait ellen�rizt�k.
-----K�zben a magyar hat�s�gok az 1920-as �vek elej�n, a lehet�s�gekhez k�pest igyekeztek seg�teni a t�bbs�g�ben n�lk�l�z� �rvid�ki magyar �s n�met lakoss�gon.
P�ld�ul az 1923. janu�r 7-�n folytatott magyar�osztr�k t�rgyal�sokon a hat�rs�rt�sekkel
kapcsolatban a magyar f�l k�nytelen volt el�adni, hogy azok az �n. semleges �vezet fenn�ll�s�nak,
illetve a m�g most is �z�tt csemp�szetnek a k�vetkezm�nyei. A semleges s�v
h�rom nap m�lva, 1923. janu�r 10-�n megsz�nt, de a csemp�szet m�g egy ideig vir�gzott.
Jegyz�k�nyvekkel bebizony�that�, hogy az osztr�k f�l "�lland�an semmis okokb�l ered�
felsz�lal�sokkal �rasztatott el, [ez�rt] utas�tattak az alantas [ti. a helyi] hat�s�gok, hogy �k
is lehet�leg minden osztr�k r�szr�l elk�vetett kifog�solhat� esetet tegyenek jelent�s t�rgy�v�.
[...] K�l�nben az eddigi tapasztalat kimutatta majdnem minden felsz�lal�s�n�l,
hogy a vizsg�lat eredm�nye homlokegyenest ellenkezett az osztr�k r�szr�l el�adott t�ny�ll�ssal,
ami indok�t nagyr�szt abban leli, hogy a hat�r menti lakoss�g a csemp�szetben
j�vedelmez� foglalkoz�st l�tva, �sszefog a magyar hat�r�r�kkel szemben, �s minden
csemp�sz jogos �ld�z�s�t a b�k�s polg�r zaklat�s�nak t�nteti fel. [...] Emellett term�szetes,
hogy [...] az �lelmiszerek Ausztri�ba val� csemp�sz�se nem ellenkezik az
osztr�k �rdekkel, az osztr�k hat�r�r�k nem j�rnak el t�l szigor�an".24
-----Az eml�tett �n. semleges �vezetet egy�bk�nt m�g a soproni antant-t�bornoki bizotts�g hozta l�tre az 1921. augusztus elsejei keltez�ssel nyomtat�sban kiadott, �s az Ausztri�nak �t�lt Nyugat-Magyarorsz�g ki�r�t�s�t elrendel�, francia nyelven �s al�bbi
Plan de Transfert à l'Autriche du territoire de la Deutsch-West-Ungarn25 c�mmel k�sz�lt dokumentum 9. cikkely�vel. Ez lehet�v� tette a magyar hat�r�r�knek, hogy a semleges
k�rzetben is �ld�zhett�k a csemp�szeket. Az�ta Ausztria minden ilyen esetet hat�rs�rt�snek
nyilv�n�tott, ami megalapozatlan volt. Mik�zben az osztr�k hat�r�r�k is k�vettek el
ilyen cselekedeteket, ha a semleges �vezetbe l�ptek.
-----B�r a Nemzetek Sz�vets�g�nek Tan�csa 1922. szeptember 17-�n tartott titkos �l�s�n hozott d�nt�s�vel Rendek, R�tfalva, Kisnarda, Nagynarda, Fels�csat�r, Als�csat�r,
Magyarkeresztes, N�metkeresztes, Horv�tl�v�, Porn� (ma: Porn�ap�ti) telep�l�seket
1923. janu�r els� napj�n visszacsatolta Magyarorsz�ghoz, a kijel�lt �j �llamhat�r szigor�
�rz�se m�g h�napokig nem volt kell�en megoldott. Err�l tan�skodik "a magyar v�delmi
szervezet" 1923. m�jus 26-ai bizalmas jelent�se. "H�tr�nyos nemzetv�delmi szempontb�l
az a t�ny is, hogy a hat�rmenti osztr�k csend�r�k �s fin�ncok is �lland�an �tj�rnak a magyar
ter�letre, s�t eg�sz nap itt korcsm�znak �s agit�lnak ellen�nk. K�l�n�sen az is, hogy
valah�nyszor a hat�rmenti magyar k�zs�gekbe valamilyen �gyb�l kifoly�lag hivatalos
k�zegek �rkeznek, mindannyiszor �tj�nnek civilben az osztr�k csend�r�k is, �s j�rnak-kelnek,
hogy a kisz�ll�s c�lj�r�l inform�ci�kat szerezhessenek. Ezek ellen�rz�se �s �tj�r�suknak
megnehez�t�se nemzetv�delmi szempontb�l szint�n els�rend� �rdek�nk volna".26
-----K�zben az elszak�tott nyugat-magyarorsz�gi ter�leten az osztr�k hat�s�gok miel�bb t�rv�nyes�teni akart�k Ausztria uralm�t, mely t�rekv�s 1922 m�rcius�ban feler�s�d�tt. Az addig burgenlandi tartom�nyf�n�kk�nt tev�kenyked� Robert Davy
eg�szs�g�gyi okokb�l t�vozott tiszts�g�b�l. Hely�t, mint kinevezett k�zigazgat�si vezet�,
dr. Alfred Rausnitz addigi b�cs�jhelyi rend�rf�n�k vette �t. Hivatalba l�p�se ut�n � szem�lyes
tapasztalatgy�jt�s c�lj�b�l � felkereste az �jonnan megh�d�tott ter�let jelent�s r�sz�t.
�prilis elej�t�l m�r Michael Hainisch osztr�k �llameln�kkel j�rta be Burgenland k�z�ps�
�s d�li r�sz�t, Borosty�nk�t�l Fels��r�n �t Rohoncig. M�snap, innen d�li ir�nyba mentek
Monyor�ker�k k�zs�gbe, ahol a helyi becsv�gy� f�tan�t� k�l�n m�sorral, kar�nekkel
fogadta �ket. Innen �tjuk a szomsz�dos, horv�t lakta, de magyar �rzelm� Szentp�terf�ra
vezetett, ahol nem volt igaz�n nagy fogadtat�suk. S�t, a m�sik falu, Nagys�roslak lovascsapata
a magyar szok�soknak megfelel�en vonult fel �rkez�s�kre. A k�t �llami vezet�
Pusztaszentmih�lyon �s N�met�jv�ron kapott el�gt�telt, ahol az osztr�k hadsereg, a
Bundeswehr (Sz�vets�gi Hader�) egy-egy d�sz-sz�zada tisztelgett el�tt�k.27
-----Az ideiglenes tartom�nyi korm�nyz�s�g � b�r a k�z�llapotok m�g meglehet�sen z�rzavarosak voltak � m�g az el�z� h�napban, 1922. m�rcius 21-�n ki�rta a sz�vets�gi �s
helyi k�pvisel�v�laszt�sokat. Burgenland ter�let�t n�gy v�laszt�k�rzetre � az I. sz�m�
sz�khelye Kismarton, a II. Nagymarton, a III. Fels��r, a IV. N�met�jv�r � osztott�k. A rendelet
szerint Burgenlandban a sz�vets�gi nemzetgy�l�s k�pvisel�i v�laszt�s�nak a napj�t
a ki�r�s ut�n k�t h�nappal, m�jus 21-�re t�zt�k ki azzal, hogy a tartom�nyi gy�l�s tagjaira
val� szavaz�st, az azt k�vet� nyolc napon bel�l rendezik. (A m�jusi orsz�gos nemzetgy�l�si
v�laszt�sokon a nagy-n�metek �s a szoci�ldemokrat�k megbuktatt�k Johannes Schober kancell�rt, akinek ut�da a kereszt�nyszocialista Ignaz Seipel m�g a h�nap v�g�n,
m�jus 31-�n �tvette hivatal�t.)
-----A burgenlandi tartom�nyi v�laszt�sokat v�g�l 1922. j�nius 18-�n tartott�k, mert id�k�zben sok neh�zs�ggel k�szk�dve szervez�dtek meg a helyi p�rtok. Ezek k�z�tt a legjelent�sebb a B�cs�jhelyen alap�tott Burgenlandi Szoci�ldemokrata P�rt volt, amely 47208
szavazatot kapott.28 Hasonl� t�mogatotts�ggal ezt k�vette a B�csben alak�tott Burgenlandi
Kereszt�nyszocialista P�rt. Az �rvid�k d�li r�sz�n j�tt l�tre a jobboldali c�lokat megfogalmaz�
Burgenlandi Parasztsz�vets�g. A legn�pesebb nemzetis�g, a horv�tok a Hrvatska
stranska-ba, azaz a Horv�t P�rtba t�m�r�ltek, amelynek k�zpontja Fels�pulya j�r�si
sz�khelyen m�k�d�tt.29 K�s�bb, dr. L. Karall szem�ly�ben a horv�toknak egy id�ben k�l�n
k�pvisel�je volt az osztr�k sz�vets�gi parlamentben.
-----A magyars�g sem ekkor, sem 1938. m�rcius�ig, Ausztria �llami �n�ll�s�g�nak az elveszt�s�ig (Anschlu�), de m�g k�s�bb (1968-ig) sem tudta megszervezni politikai/�rdekv�delmi szervezet�t. Ennek f� oka, hogy a m�r eml�tett, �n. Velencei egyezm�ny megs�rt�s�vel az osztr�k hat�s�gok a magyar �rtelmis�g d�nt� r�sz�t m�r a megsz�ll�s kezdet�t�l,
k�l�n�sen 1922�1923-ban k�m�letlen�l el�ld�zt�k, �s menek�l�sre k�sztett�k a trianoni
Magyarorsz�g ter�let�re. A kev�s sz�mban sz�l�f�ldj�n maradt kim�velt emberf�
pedig mindennapi s�lyos t�l�l�si, megmarad�si gondokkal k�szk�d�tt, illetve a kor�bbi
hat�s�gi er�szakoskod�sok miatt f�lelemben �lt, �s nem mert k�zszerepl�st v�llalni.
Az igazs�ghoz tartozik, hogy a k�t vil�gh�bor� k�z�tt Ausztria legfels� politikai test�leteiben
�s �llamhatalmi szerveiben (Sz�vets�gi Gy�l�s, azaz a parlament, sz�vets�gi korm�ny,
tartom�nyi parlament, illetve korm�ny) mindig tev�kenykedett n�h�ny magyar
nemzetis�g� szem�ly, akik azonban a magyars�g �rdekeit soha nem k�pviselt�k.
-----Az im�nt eml�tett, 1922. j�nius 18-�n tartott els� �rvid�ki v�laszt�sokon mand�tumot nyert magyar nemzetis�g� jel�ltek k�z�l p�ld�ul a Burgenlandi Szoci�ldemokrata P�rt (BSzDP) tagjak�nt lett tartom�nyi k�pvisel� dr. Vagaszt J�zsef, aki a magyar tan�csk�zt�rsas�g idej�n a Budapesti Rend�r-f�kapit�nys�g politikai oszt�ly�nak, �s Leser J�zsef,
aki kor�bban a soproni szakszervezeti tan�csnak volt a vezet�je. Kereszt�nyszocialistak�nt
ker�lt a burgenlandi tartom�nygy�l�sbe Zsombor G�za, aki K�rolyi Mih�ly korm�ny�ban
a n�met nemzetis�gi �llamtitk�ri tiszts�get t�lt�tte be, illetve egy id�ben a soproni
Deutsches Haus (N�met H�z) kultur�lis k�zpont vezet�jek�nt tev�kenykedett.30 Az els�
tartom�nyi gy�l�s (parlament) 1922. j�lius 15-�n tartotta alakul� �l�s�t, amelyen az
osztr�k korm�nyf�, Ignaz Seipel sz�vets�gi kancell�r is megjelent. A test�let n�gy nap
m�lva, j�lius 19-�n megv�lasztotta az els� burgenlandi tartom�nyf�n�k�t (Landeshauptmann)
a p�rtonk�v�li dr. Alfred Rausnitz szem�ly�ben, aki ez �v m�rcius�t�l m�r, mint
kinevezett k�zigazgat�si vezet� ir�ny�totta Ausztria �jonnan megh�d�tott ter�let�t. Ezt
k�vet�en alakult az els� burgenlandi tartom�nyi korm�ny, �l�n a tartom�nyf�n�kkel, akinek
a k�t helyettese Franz Stesgal �s Ludwig Leser lett. Az ut�bbi politikus p�ly�ja igen
tanuls�gos, �s a hi�nyz� �rvid�ki magyar �rdekk�pviseletre is j� p�lda. Ludwig Leser (eredetileg
Leser Lajos), kor�bban Lajta�jfaluban gy�ri hivatalnok, majd 1919-ben Sopron
v�rmegye �n. int�z�bizotts�gi tagja, orsz�gos k�ld�tt, a K�zponti Int�z� Bizotts�g �s a K�zponti N�met Tan�cs, valamint a p�rtvezet�s�g tagja. A komm�n buk�sa ut�n letart�ztatt�k,
beb�rt�n�zt�k, 1921-ben szabadult. Ausztri�ba emigr�lt, 1922�1924 k�z�tt a burgenlandi
tartom�nyf�n�k egyik helyettesek�nt m�k�d�tt, k�s�bb, 1945�1946-ban (hal�l�ig)
Burgenland tartom�nyf�n�ke.31
-----Ugyancsak az els� burgenlandi korm�ny egyik tagja lett tartom�nyi tan�csosi rangban dr. Alfred Walheim (egyes forr�sokban Wallheim) b�csi professzor,32 aki a legenda szerint az �j tartom�ny n�vad�ja. Ezzel kapcsolatban jegyezz�k meg, hogy 1919. j�lius�t�l
1920. m�rcius�ig (feltehet�en k�s�bb is) Vierburgenland33 n�vvel, Sopronban havonta k�t alkalommal �js�g jelent meg az Ausztria �ltal elszak�tani k�v�nt n�gy nyugat-magyarorsz�gi
v�rmegy�ben lak� n�metajk� lakoss�g sz�m�ra. A lap nev�t r�szben a B�cs �ltal
kiszemelt n�gy megye n�met elnevez�s�ben (Pressburg�Pozsony, Wieselburg�Moson
�denburg�Sopron, Eisenburg�Vas) megtal�lhat� "Burg", azaz "v�r" �rtelm� v�gz�d�sb�l,
a "Land" ("orsz�g", ez esetben "tartom�ny" �rtelemben) szavakb�l, valamint a "vier", azaz
"n�gy" sz�mn�vb�l k�pezt�k. Ebben az id�ben a Pozsony, Moson, Sopron �s Vas v�rmegy�ket
a hetilap neve nyom�n, �sszefoglal�an Vierburgenland-k�nt is eml�tett�k. Az �js�g
kiad�ja a Gauamt Deutschwestungarn(N�met-nyugat-magyarorsz�gi Ker�leti Hivatal),
f�szerkeszt�je Odo R�ttig, el��ll�t�ja a helyi R�ttig�Romwalter Nyomda volt.34
-----Az �j fogalom k�s�bb "Burgenland"-ra r�vid�lt, �s a hagyom�ny szerint nem igaz�n eredeti lelem�nnyel, k�lcs�n�zve, ezt a nevet adta az elszak�tott "Westungarn"-nak,
azaz az Ausztri�hoz rendelt nyugat-magyarorsz�gi/�rvid�ki ter�lets�vnak Alfred Walheim,
akkor m�g b�csi professzor. Tartom�nyi tan�csosi rangj�b�l a k�vetkez� �vben, 1923-ban
Walheim a helyi k�zigazgat�s legfels� szintj�re emelkedett, mert �t nevezt�k ki
Burgenland negyedik tartom�nyf�n�k�v�. Egy�bk�nt a trianoni b�kedikt�tumban elszak�t�sra
�t�lt, de ekkor m�g mindig magyar fennhat�s�g alatt �ll� nyugat-magyarorsz�gi
ter�lets�v ir�ny�t�s�ra az osztr�k korm�nyzat m�r 1921. m�rcius 10-ei hivatalba l�p�ssel
kinevezte az els� "burgenlandi" tartom�nyf�n�k�t dr. Robert Davy szem�ly�ben, aki 1922.
m�rcius 5-ig t�lt�tte be tiszts�g�t.35
-----Ek�zben, 1922 tavasz�n �s nyar�n Burgenland lakoss�ga, a tov�bbra is rendezetlen helyzete, k�r�lm�nyei miatt sz�mtalanszor adott hangot el�gedetlens�g�nek, �s k�rte:
csatolj�k �ket vissza Magyarorsz�ghoz, vagy ker�ljenek St�jerorsz�ghoz. Az osztr�k korm�nyzat
� term�szetesen � egyik megold�sr�l sem akart hallani, ez�rt Burgenland �n�ll�
tartom�ny maradt a sz�vets�gi k�zt�rsas�gban. Meg kell jegyezni, hogy a burgenlandi korm�ny
megalakul�sa d�nt�en hozz�j�rult az �j tartom�ny �llamigazgat�s�nak fokozatos
ki�p�l�s�hez, �s az �j helyzet rendez�s�hez.
-----Az els� �rvid�ki v�laszt�sokat k�vet� id�szakban, 1922 j�lius�t�l 1923 j�nius�ig a leger�sebb szervez�d�s, a Burgenlandi Szoci�ldemokrata P�rt befoly�sa tov�bb n�vekedett. Tagl�tsz�ma az el�bbi id�szakban 8190 f�r�l 14 780 f�re, vagy 55,4%-kal gyarapodott.
Ennek nagy r�sze 1922. m�sodik fel�re esett, mert a burgenlandi kiv�ndorl�s a
p�rtszervez�st kedvez�tlen�l �rintette. A tartom�ny 327 akkori k�zs�ge lakoss�g�nak t�bb mint a fel�ben, 180 helyi BSzDP-szervezetet alak�tottak. A szoci�ldemokrat�k k�l�n�sen
1922 augusztusa �s 1923. m�jus v�ge k�z�tt voltak igen tev�kenyek. A tartom�ny h�t
j�r�s�ban � Nezsideri, Kismartoni, Nagymartoni, Fels�pulyai, Fels��ri, N�met�jv�ri �s
Gyanafalvai � 63 j�r�si k�zgy�l�st �s 776 n�pgy�l�st rendeztek, amelyeken a 16 burgenlandi
szoci�ldemokrata k�pvisel� nem kevesebb, mint 711 esetben szerepelt a nyilv�noss�g
el�tt. Ezek ut�n nem v�letlen, hogy az 1923. �vi k�zs�gi k�pvisel�test�leti v�laszt�sokon
� amikor a 327 telep�l�s k�z�l 91-ben nem tartottak szavaz�st � a p�rt 42 900 voksot
kapott.36
-----Egy 1923. m�jus 26-�n Nyugat-Magyarorsz�gr�l Budapestre k�ld�tt bizalmi jelent�s � melyet a magyar bel�gy-, a honv�delmi- �s a p�nz�gyminiszterhez is tov�bb�tottak
�, az �rvid�ki agit�torokkal foglalkozott. "Az elszak�tott ter�leten a kommunist�k �lland�an
dolgoznak, �s sajnos, napr�l napra t�rt h�d�tanak. K�l�n�sen N�metl�v�n lehet tapasztalni,
ahol m�g j�m�d� gazd�k is megt�vednek. Agit�torjaik a legk�l�nb�z�bb utakon �s
m�dokon hat�r�tl�p�si igazolv�nyokat szereznek, �s szorgalmasan �tj�rnak a hat�rmenti
magyar favakba is. A v�m�rs�g egyes ter�leteken nyilv�ntart�st vezet r�luk, �s igyekszik
�tl�p�s�k el� akad�lyokat g�rd�teni. Sz�ks�ges volna azonban, hogy ez a rendszer az eg�sz
hat�r ment�n �letbe l�ptess�k, de k�l�n�sen sz�ks�ges volna, hogy a k�zismerten veszedelmes
agit�torok kitilt�sa ir�nt int�zked�s t�rt�nj�k".37
-----Id�k�zben, 1923. m�rcius 7-�n tartott�k az els� osztr�k n�psz�ml�l�st Burgenlandban, �s az eredm�nyek a magyars�g jelent�s cs�kken�s�t mutatt�k. Mindez egyenesen k�vetkezett abb�l, hogy Ausztria az 1919. szeptember 10-�n al��rt saint-germaini b�keszerz�d�s kisebbs�gv�delmi rendelkez�sei �ltal sz�m�ra el��rt k�telezetts�g ellen�re nem
biztos�totta a kisebbs�gi jogokat, illetve menek�l�sre, �tk�lt�z�sre k�nyszer�tette a magyars�g
jelent�keny r�sz�t. Az elszak�tott nyugat-magyarorsz�gi ter�leten az osztr�k
hat�s�gok 1923-ban �sszesen 286 179 lakost �rtak �ssze, akik k�z�l 15 254 magyar
(5,33%), 226 995 n�met (79,3%), 42 011 horv�t (14,67%), 1919 f� egy�b (0,67%) nemzetis�g�nek
vallotta mag�t.38 Az ut�bbiak t�bbnyire cig�nyok voltak, akiket az "egy�b"
rovatban k�l�n is kimutattak.
-----A magyars�g eset�ben megd�bbent� m�rt�k� volt a l�leksz�m cs�kken�se, hiszen az 1920. december 31-�n tartott (utols�) magyar n�psz�ml�l�s a k�s�bb v�glegesen elcsatolt ter�leten 24 867 magyart jegyzett fel, h�rom �v m�lva az 1923. m�rcius 7-ei osztr�k
�ssze�r�s enn�l 9613 f�vel (38,65%-kal), azaz j�val t�bb, mint egyharmaddal kevesebbet
r�gz�tett. Ha az osztr�k adatokat elemezz�k, akkor j�l �rz�kelhet�, hogy az 1923-ban
�sszesz�ml�lt 15 254 magyarajk� lakos k�tharmada (65,7%-a) 100 f�n�l n�pesebb telep�l�sen
�lt. Ez ut�bbiak sz�ma egy�bk�nt a h�rom �vvel kor�bbi 53 helys�gr�l 28-ra, azaz
alig t�bb mint a fel�re (52,8%-ra) esett vissza. A legt�bb magyar � �sszesen 4258 f� �
ekkor a Fels��ri ker�let (j�r�s) n�gy k�zs�g�ben, Fels��r�n, Als��r�n, �riszigeten �s
V�roshod�szon lakott. A volt Moson v�rmegye nagy r�sz�t mag�ban foglal� Nezsideri
j�r�s 15 helys�g�ben �sszesen 3007 magyar �lt, a Fels�pulyai k�rzet n�gy falv�ban � az
adatsorban Fels�pulya �s K�z�ppulya egy�tt szerepel, valamint F�les �s Perv�ny � 1463
magyart tal�ltak. Eml�t�sre m�lt� m�g Kismarton, ahol 373 magyart, �s a n�psz�ml�skor k�l�n feljegyzett v�rosk�rny�ke, ahol h�rom k�zs�gben � Cinfalva, Lajta�jfalu, V�lgyfalu
� �sszesen 477 magyart vettek sz�mba.
-----A magyars�g sz�m�nak cs�kken�se 1923-ban k�l�n�sen kir�v� volt az el�z�, az 1920. �vi �ssze�r�shoz viszony�tva n�h�ny kor�bbi, jelent�s telep�l�sen. �gy p�ld�ul Kismartonban a h�rom �vvel el�bbi 1399 magyarb�l 373 f�, a megel�z� id�szaknak
mind�ssze a 26,7%-a lakott. A tov�bbi 1920., illetve 1923. �vi adatok: K�pcs�nyben 769
magyarb�l 196, Kir�lyhid�n 873-b�l 107, Cs�sz�rk�b�ny�n 310-b�l 17 (!), P�ndorfalun
516-b�l 182, Pomogyon 504-b�l 128, Savany�k�ton 229-b�l 65, Lakompakon 233-b�l 54,
Pinkaf�n 317-b�l 94, Fels�l�v�n 129-b�l 11, Rohoncon 385-b�l 74, Vasv�r�sv�ron 204-
b�l 77, N�met�jv�ron 757-b�l 264, Szenteleken 154-b�l 17, Gyanafalv�n 271-b�l 44,
Rakson a 226-b�l mind�ssze egyetlen (!) magyar maradt.39
-----Az 1923. �vi osztr�k n�psz�ml�l�s idej�n egy�ltal�n nem nevezhet� kisebbs�gbar�tnak a hat�s�gok azon int�zked�se sem, amely fondorlatos m�don igyekezett cs�kkenteni,
illetve elt�ntetni a nemzetis�gek val�di l�leksz�m�t. P�ld�ul a magyars�g sz�m�nak
nagy m�rt�k� visszaes�s�hez az is hozz�j�rult, hogy az osztr�k n�p�ssze�r�skor � el�gg�
furcsa m�don � a lakoss�g nyelvi hovatartoz�s�t nem a m�s orsz�gokban akkor is leggyakrabban
alkalmazott anyanyelve oszt�lyoz�ssal k�rdezt�k meg, hanem a gondolkod�s
nyelv�t tudakolt�k. Ez azt jelentette, hogy a sz�ml�l�biztosok azt a nyelvet k�rdezt�k, amelyet
a sz�ml�land� szem�ly �gymond a legjobban besz�lt, �s amelyen gondolkodott.40 Ez
a saj�tos m�dszer sz�mos magyart is elbizonytalan�tott �nazonoss�ga meghat�roz�sakor,
illetve annak a sz�ml�l�biztosok el�tti k�zl�sekor.
-----A magyars�g m�r eml�tett 1920. �s 1923. k�z�tti v�gzetszer�, 9613 f�s (38,5%-os!) cs�kken�s�nek egyik oka a magyar tisztvisel�i-k�zalkalmazotti kar, �s az �rtelmis�g (tan�t�k, tan�rok, lelk�szek, orvosok, jog�szok stb.) t�meges menek�l�sre k�nyszer�t�se vagy
kiutas�t�sa volt Ausztria ter�let�r�l.41 Rajtuk k�v�l az osztr�k hat�s�gok szint�n t�megesen el�ld�zt�k a magyar nemzetis�g� fizikai munk�sokat � p�ld�ul a Magyar Kir. �llamvasutak, a M�V p�lya�reit, v�lt�kezel�it stb. � is, p�ld�ul a fontos vas�ti hat�r�llom�sr�l,
Gyanafalv�r�l.42
-----Az �rvid�ki magyars�g k�r�ben a mind�ssze h�rom esztend� alatt lezajlott, d�bbenetes m�rt�k� l�leksz�mcs�kken�s �s exodus egyes okait, saj�tos �vatoss�ggal s megvil�g�t�sban t�rgyalja a 2000-ben (!) megjelent k�z�s m�v�ben h�rom burgenlandi illet�s�g�
magyar nemzetis�g� szerz�. "A legdramatikusabb es�s (majdnem 10 000 f�) a legr�videbb
peri�dusban, 1920 �s 1923 k�z�tt volt tapasztalhat�. A statisztikai torz�t�s mellett f�leg a
m�r eml�tett majors�gi b�rmunk�sok t�voz�s�t, az �rtelmis�giek Magyarorsz�gra val�
hazat�r�s�t [sic!], a nemzeti hovatartoz�sukban bizonytalan elemeknek a t�bbs�gi n�phez
val� csatlakoz�s�t �s az Egyes�lt �llamokba ir�nyul� kiv�ndorl�st lehet felhozni magyar�zatk�nt.
Az utols� k�t ok az 1923�34-ig terjed� id�szak vesztes�gei�rt is felel�s. A megfigyelt
id�szakban a horv�t kisebbs�g vesztes�ge a magyars�ghoz k�pest csak egyharmad�val volt jobb".43 (Ez ut�bbi meg�llap�t�shoz, a Burgenlandhoz csatolt horv�t n�pess�g
sz�ma a n�psz�ml�l�sok szerint: 1910-ben 43 633, 1920-ban 44 753, 1923-ban 42 011,
1934-ben 40 500 f�!44)
-----Itt fontos figyelmeztetni arra, hogy az Ausztri�hoz csatolt �rvid�ki ter�leten a tengerent�lra t�rekv� kiv�ndorl�s folyamata az imp�riumv�ltoz�s el�tti id�szakban k�s�bb
kezd�d�tt, mint a t�rt�nelmi Magyarorsz�g m�s vid�kein, �s az uralomv�lt�s ut�n j�val
tov�bb tartott. Az 1923. �vi ut�n a k�vetkez�, az 1934. �vi n�psz�ml�s k�z�tti �vtizedben
�jabb bizonytalan identit�s� elemek vallott�k magukat n�met nemzetis�g�nek, �s a kiv�ndorl�s
is folytat�dott. A sz�ml�l�biztosok ekkor sem az anyanyelvet, hanem most a kultur�lis
hovatartoz�st tudakolt�k, azaz azt a nyelvet, amelynek kult�rk�r�hez a felm�r�s
alanya �nmag�t tart�z�nak v�li.45 Els�sorban az el�bbi k�t t�nyez� j�rult hozz�, hogy a
magyars�g sz�ma 4812 f�vel, csaknem egyharmaddal (31,5%), 10 442 f�re esett vissza.
Az �rvid�k d�li r�sz�n � itt tal�lhat� az akkor t�bbs�g�ben magyar lakta Fels��r, valamint
a t�bbi magyarlakta telep�l�s � a kiv�ndorl�st d�nt�en el�seg�tette, hogy a N�met�jv�r j�r�si
sz�khelyen ebben az id�ben �t (!) kiv�ndorl�si �gyn�ks�g m�k�d�tt. Mindezt Belitska
S�ndor honv�delmi miniszter k�z�lte abban a jelent�sben, amelyet 1923. febru�r 14-�n
k�ld�tt Bethlen Istv�n minisztereln�knek.46 Az �gyn�ks�gek nemcsak a Pinka foly�
v�lgy�ben fekv� falvakb�l, hanem "a jelenleg is osztr�k megsz�ll�s alatt l�v� [ti. burgenlandi]
t�bbi k�zs�gb�l is b�ven sz�ll�tott�k a kiv�ndorl�kat Amerik�ba �gy, hogy
�rtes�l�sem szerint N�metcsencs k�zs�gnek kb. 38%-a v�ndorolt ki". (A helys�gnek az
1920. �vi n�psz�ml�l�skor 747 lakosa volt.47) "Ugyancsak hozz�j�rult[ak] a kiv�ndorl�s
fokoz�s�hoz a kiv�ndoroltak �ltal [a] hozz�tartoz�ikhoz k�ld�tt cs�b�t� levelek, amelyekb�l
egyet alkalmam volt betekinteni, s amelyben a lev�l �r�ja azt �rja, hogy Amerik�ban
»az �gyb�l emelik ki a munk�st«. A horv�t [lakta] k�zs�g[ek]b�l kiv�ndoroltakat a wieni
[b�csi] kiv�ndorl�si iroda bonyol�totta le. A kiv�ndorl�k a produkt�v korban l�v� f�rfi �s
n�i lakoss�gb�l ker�ltek ki �s tiszt�n gazdas�gi okok, keny�rkereset, a meg�lhet�s biztos�t�sa
voltak a kiv�ndorl�s ind�t� okai. Adataimat [a] pl�b�nia hivatalokban vezetett nyilv�ntart�sokb�l
mer�tettem".48
-----Az im�nti lev�lt�ri forr�sokb�l id�zett t�nyek c�folj�k a h�rom burgenlandi magyar nemzetis�g� szerz� egyes, al�bbi meg�llap�t�sait a tartom�ny magyars�g�nak t�rt�net�t bemutat� dolgozatukban. T�bbek k�z�tt ezt �rj�k: "1921 el�tt Magyarorsz�g ter�let�r�l
sok hivatalnok, katona, vasutas, illetve egy�b munk�s telepedett le a mai Burgenland csom�pontjai
k�r�l. Ezen k�v�l orvosok, tan�rok, jog�szok �s majors�gi hivatali alkalmazottak
is. Vonz�sk�rzet�ket f�k�nt az akkori adminisztr�ci�s csom�pontok k�pezt�k. A fels�iskolai
v�gzetts�g�ek magyarorsz�gi int�zm�nyekben szerezt�k diplom�jukat, �s ezzel az
anyaorsz�gi kultur�lis identit�sukat is magukkal hozt�k. Rajtuk k�v�l a honos �rtelmis�giek
t�lnyom� t�bbs�ge is m�g magyar iskol�kban v�gezte tanulm�nyait. 1921 ut�n azonban
� f�leg gazdas�gi okokb�l � ezek a bev�ndorl�k ism�t hazat�rtek Magyarorsz�gra".49
-----Az 1923. �vi n�psz�ml�l�s eredm�nyei azt is t�kr�zik, hogy Ausztria nem tartotta be a saint-germaini b�keszerz�d�sben v�llalt kisebbs�gv�delmi k�telezetts�geit. A m�r
eml�tett, �n. "Burgenland-t�rv�ny", a tartom�nyban �l� csaknem sz�zezer f�t sz�ml�l�, a
lakoss�g t�bb mint egynegyed�t kitev�, �s az akarat�n k�v�l kisebbs�gi helyzetbe ker�lt
magyar �s horv�t anyanyelv� lakoss�g jogainak a v�delm�vel, anyanyelvi oktat�s�val,
kult�r�ja �pol�s�val kapcsolatban egyetlen rendelkez�st sem tartalmazott. Ez az�rt megd�bbent�,
mert az 1919. szeptember 10-�n Ausztri�val k�t�tt saint-germaini b�keszerz�d�s
III. r�sz�nek 5. c�me: "A kisebbs�gek v�delme". E fejezet 62�69. cikkelyei t�rgyalj�k
Ausztria nemzetis�gekkel kapcsolatos, nemzetk�zileg v�llalt k�telezetts�geit. Az ut�bbi, a
69. cikkely el��rta, hogy az el�bbi rendelkez�sek a Nemzetek Sz�vets�ge (r�vid�tett, k�zismertebb
nev�n a N�psz�vets�g) Tan�cs�nak a v�delme alatt �llnak. Azokat a tan�cs
t�bbs�gi szavazata, illetve enged�lye n�lk�l nem lehet megv�ltoztatni. A kisebbs�gekkel
kapcsolatos b�rmilyen vit�s k�rd�st H�g�ba, a Nemzetk�zi �lland� B�r�s�g el� kell terjeszteni,
amelynek d�nt�se ellen fellebbez�snek helye nincs.
-----Az �rvid�ki magyars�gra is vonatkoz� n�gy legfontosabb cikkely az al�bbi. "63. cikkely: Ausztria k�telezi mag�t, hogy az orsz�g minden lakos�nak sz�let�si, nemzetis�gi, nyelvi, faji vagy vall�si k�l�nbs�g n�lk�l az �let �s a szabads�g teljes v�delm�t biztos�tja. 66. cikkely, 3. bekezd�s: Egyetlen osztr�k �llampolg�r sem korl�tozhat� b�rmely nyelv szabad haszn�lat�ban, mag�n- vagy �zleti forgalomban, a vall�s, a sajt� �tj�n t�rt�n� vagy
b�rmilyen term�szet� k�zz�t�tel ter�n, vagy nyilv�nos gy�l�seken. 4. bekezd�s: Az osztr�k
Korm�nynak a hivatalos nyelv meg�llap�t�s�ra vonatkoz� int�zked�s�t nem �rintve a nem
n�met nyelv� osztr�k �llampolg�rok nyelv�knek a b�r�s�g el�tt ak�r sz�ban, ak�r �r�sban
val� haszn�lata tekintet�ben megfelel� k�nny�t�sekben fognak r�szes�lni. 67. cikkely:
Azok az osztr�k �llampolg�rok, akik faji, vall�si vagy nyelvi kisebbs�ghez tartoznak, jogilag
�s t�nylegesen ugyanazt a b�n�sm�dot �s ugyanazokat a biztos�t�kokat �lvezik, mint a
t�bbi osztr�k �llampolg�rok. Nevezetesen: joguk van saj�t k�lts�g�k�n j�t�konys�gi, vall�si
vagy szoci�lis int�zm�nyeket, iskol�kat �s m�s nevel�int�zeteket l�tes�teni, igazgatni
�s azokra fel�gyelni, azzal a joggal, hogy azokban saj�t nyelv�ket szabadon haszn�lj�k, �s
vall�sukat szabadon gyakorolj�k. 68. cikkely: Olyan v�rosokban �s ker�letekben, ahol nem
n�met nyelv� osztr�k �llampolg�rok jelent�keny ar�nyban laknak, az osztr�k Korm�ny a
k�zoktat�s�gy ter�n megfelel� k�nny�t�seket fog enged�lyezni av�gb�l, hogy ily osztr�k
�llampolg�rok gyermekeit az elemi iskol�kban saj�t nyelv�k�n tan�ts�k. Ez a rendelkez�s
nem akad�lyozza az osztr�k Korm�nyt abban, hogy a n�met nyelv oktat�s�t az eml�tett
iskol�kban is k�telez�v� tegye. Azokban a v�rosokban �s ker�letekben, ahol jelent�keny
ar�nyban �lnek olyan osztr�k �llampolg�rok, akik faji, vall�si vagy nyelvi kisebbs�gekhez
tartoznak, ezeknek a kisebbs�geknek m�lt�nyos r�szt kell biztos�tani mindazoknak az
�sszegeknek �lvezet�b�l �s felhaszn�l�s�b�l, amelyek a k�zvagyon terh�re �llami, k�zs�gi
vagy m�s k�lts�gvet�sekben nevel�si, vall�si vagy j�t�konys�gi c�lokra ford�ttatnak".50
-----Az Ausztri�val k�t�tt saint-germaini b�keszerz�d�s id�zett cikkelyei az ausztriai nemzetis�gek sz�m�ra nem k�z�ss�gi, hanem csak �ltal�nos �llampolg�ri, illetve egy�ni
kisebbs�gi jogokat biztos�tottak. Ennek f� oka, hogy az els� vil�gh�bor�t a n�pek �nrendelkez�si
jog�nak � melyet az antanthatalmak csak a K�rp�t-medenc�ben �l� magyars�gra nem alkalmaztak! � a hangoztat�s�val lez�r� P�rizs k�rny�ki b�k�k dikt�l�i egys�ges csehszlov�k, rom�n, d�lszl�v stb. nemzet�llamokat igyekeztek l�trehozni, �s nem sz�moltak a nemzeti kisebbs�gek hossz� t�v� fennmarad�s�val. Az �ltal�nos emberi-polg�ri jogokon k�v�l, az �jonnan alakult �llamokban ez�rt nem biztos�tottak a kisebbs�gek sz�m�ra �nrendelkez�si, vagy ak�r ter�leti �nkorm�nyzati jogot.
-----Az elszak�tott �rvid�ki magyars�g � mint saj�tos t�rsadalmi-politikai csoport � els�sorban a viszonylag alacsony l�leksz�ma, telep�l�si viszonyai k�vetkezt�ben sohasem kapott jogot az Ausztri�n bel�li �nrendelkez�sre, �s sohasem �lhetett a ter�leti �nkorm�nyzat lehet�s�g�vel. �nigazgat�s�nak egyetlen sz�nter�t �s szintj�t kiz�r�lag a magyar
t�bbs�g� k�zs�gek k�z�lete jelentette, ahol els�sorban a helyieken m�lt, hogy milyen
m�rt�kben tudj�k �rv�nyes�teni a saint-germaini b�keszerz�d�s id�zett cikkelyeiben lefektetett
kisebbs�gi jogaikat a gyakorlatban.
���
���
Jegyzetek
| 1 | A dolgozat a Nemzeti Kultur�lis Alap Ismeretterjeszt�s �s K�rnyezetkult�ra Szakmai Koll�gium alkot�i t�mogat�sa keret�ben k�sz�lt. |
| 2 | L�sd r�szletesen: Z�LLNER, Erich: Ausztria t�rt�nete. Bp. 1998. 370�379. old. |
| 3 | Bizalmas jelent�s a soproni n�pszavaz�sr�l �s a magyar�osztr�k hat�r meg�llap�t�s�r�l. Szerk. b�r� VILLANI Frigyes. Sopron, 1923. 63., 69�71. old. Az �j �llamhat�r kit�z�s�t h�rom t�rk�pen pontosan k�zli saj�tos, (Romokb�l sz�letett...) c�m� m�v�ben: SCHLAG, Gerald: Aus Tr�mmern geboren... Burgenland 1918�1921. Eisenstadt, 2001. 496�498. old. |
| 4 | Magyar Orsz�gos Lev�lt�r (A tov�bbiakban: MOL.) K 28. 3. csom�, 8. t�tel, 1923�S�698. sz., 96�101., 106. old. |
| 5 | A 16 rendeletet a 475-491. k�z�tti sz�mok alatt adt�k ki. In: Bundesgesetzblatt f�r die Republik �sterreich Jahrgang 1921. Nr. 192. (sz., 1921. augusztus 29.), 1643-1696. old. |
| 6 | A rendeleteket �sszegy�jtve is kiadt�k a k�vetkez� c�mmel: Rechtsarchiv des Burgenlandes. [Szerk.] Dr. Robert DAVY. (Band.) I-IV. Wien, 1920. |
| 7 | Az �n. Burgenland-t�rv�ny 1921. febru�r 9-�n jelent meg az osztr�k hivatalos k�zl�nyben. |
| 8 | MOL. K 28., 3. csom�, 8. t�tel, 1927�S�279. sz., 223. old. |
| 9 | L�KK�S J�nos: Trianon sz�mokban. Az 1910. �vi magyar n�psz�ml�l�s anyanyelvi adatainak elemz�se a t�rt�nelmi Magyarorsz�gon. Bp. 2000. 284., 287., 358�359. old. |
| 10 | In: Bundesgesetzblatt f�r die Republik �sterreich Jahrgang 1921. Nr. 192. (sz., 1921. augusztus 29.), 1643�1696. old. |
| 11 | L�sd b�vebben: BOTLIK J�zsef: Nyugat-Magyarorsz�g sorsa 1918�1921. Vasszilv�gy, Magyar Nyugat, 2008. 159�284. old. |
| 12 | GERSE J�nos: A Pinka menti falvak visszacsatol�sa Magyarorsz�ghoz 1923-ban. In: Savaria. A Vas Megyei M�zeumok �rtes�t�je 22/1. k�tet. 1992�1995. F�szerk.: Vig K�roly. Kiad. Vas Megyei M�zeumok Igazgat�s�ga. Szombathely, 1995. 127. old. |
| 13 | Magyarorsz�g K�zigazgat�si Atlasza 1914. Szerk. Zentai L�szl�. Baja� P�cs, 2000. 140. old. |
| 14 | Burgenland telep�l�seinek nemzetis�gi (anyanyelvi) adatai (1880�1991). �ssze�ll. P�lh�zy L�szl�. Kiad. KSH, Bp. 2000. 13. old. |
| 15 | HALMOSY D�nes: Nemzetk�zi szerz�d�sek 1918�1945. Bp. 1983. 183. old. |
| 16 | GERSE, 127. old. |
| 17 | Vasv�rmegye, 1921. december 15. |
| 18 | NAGY Iv�n, vit�z: Nyugat-Magyarorsz�g Ausztri�ban. In: Magyar Kisebbs�g (Kiad�si helye: Lugos � Erd�ly), X. �vf. 1931. 17. sz�m, 637. old. |
| 19 | MOL. K 26. 1299. csom�, 1922�XLII�2076. sz., 14�15. old. |
| 20 | MOL. K 26. 1299. csom�, 1922�XLII�474. sz., 26�27. old. |
| 21 | GERSE, 128. old. |
| 22 | MOL. K 26. 1299. csom�, 1922�XLII�474. sz., 8�9., 11. old. |
| 23 | Vasv�rmegye, 1922. janu�r 16. 2. old. |
| 24 | MOL. K 479. 2. csom�, I. t�t. 1924�K�3563. sz., 7�8. old. |
| 25 | L�sd b�vebben: MOL. K 26. 1388. csom�, 1922�"H" t�tel, 80�85. old. |
| 26 | MOL. K 28. 3. csom�, 8. t�tel, 1923�S�190. sz., 58. old. |
| 27 | FOGARASSY L�szl�: Hat�r menti esem�nyek Burgenland megalakul�s�t�l az �j hat�rvonal meg�llap�t�s�ig. In: Soproni Szemle, 1975. 2. sz�m, 155. old. |
| 28 | MOL. K 28. 3. csom�, 8. t�tel, 1923�S�190. sz., 62. old. |
| 29 | L�sd b�vebben: ERNST, August: Geschichte der Burgenland. Wien, 1987. 203�205. old. |
| 30 | Vasv�rmegye, 1922. j�nius 21. 1�2. old. |
| 31 | K�RNYEI Attila: Sopron �s vid�k�nek munk�smozgalma 1919. augusztus 1.� 1924. Gy�r, 1981. 222. old. |
| 32 | SCHLAG, 504. old. |
| 33 | Vierburgenland, 1919. j�lius, I. �vf. 1�12. sz�m�1920. m�rcius, II. �vf. 1�6. sz�m. |
| 34 | Gy�r�Moson�Sopron megye id�szaki sajt�j�nak bibliogr�fi�ja (1779�1995) Szerk.: Horv�th J�zsef. Gy�r, 2000. 769. old. |
| 35 | BOTLIK, 47. old. |
| 36 | MOL. K 28. 3. csom�, 8. t�tel, 1923�S�190. sz., 61�62. old. |
| 37 | MOL. K 28. 3. csom�, 8. t�tel, 1923�S�190. sz., 58. old. |
| 38 | L�KK�S, 371. old. |
| 39 | Burgenland telep�l�seinek nemzetis�gi (anyanyelvi) adatai (1880�1991). 182�248. old. |
| 40 | CSOKNYAI P�ter�GALAMBOS Ir�neusz�KELEMEN L�szl�: A burgenlandi magyars�g. In: Magyarok a vil�gban � K�rp�t-medence. Sor. f�szerk.: Kasza S�ndor. Bp. 2000. 772. old. |
| 41 | L�sd b�vebben: MOL. K 26. 1388. csom�, 1922�"H"-t�tel, 307. old.; MOL. K 26. 1299. csom�, 1922�XLII�61. sz., 18. old.; MOL. K 26. 1299. csom�, 1922�XLII�819. sz., 9. old. |
| 42 | MOL. K 26. 1299. csom�, 1922�XLII�819. sz., 13., 17., 18. old. |
| 43 | CSOKNYAI�GALAMBOS�KELEMEN, 2000. 773. old. |
| 44 | L�KK�S, 371. old. |
| 45 | CSOKNYAI�GALAMBOS�KELEMEN, 772. old. |
| 46 | MOL. K 28. 3. csom�, 8. t�tel, 1923�S�237. sz., 75. old. |
| 47 | Burgenland telep�l�seinek nemzetis�gi (anyanyelvi) adatai (1880�1991), 149. old. |
| 48 | MOL. K 28. 3. csom�, 8. t�tel, 1923�S�237. sz., 75. old. |
| 49 | CSOKNYAI�GALAMBOS�KELEMEN, 770. old. (Kiemel�s t�lem.) |
| 50 | Der Staatsvertrag von St. Germain. [A saint-germaini �llamszerz�d�s.] Wien, 1919. 51�53. old. |
�
�