Ugrás a tartalomhoz

Sebastião Salgado

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebastião Salgado
Született1944. február 8.[1][2][3][4][5]
Aimorés[6][7]
Elhunyt2025. május 23. (81 évesen)[8][9]
Neuilly-sur-Seine[10][11]
ÁlneveSebastião Salgado
Állampolgársága
HázastársaLélia Wanick Salgado (1967–2025)[11]
GyermekeiJuliano Ribeiro Salgado
Foglalkozása
  • fotóriporter
  • festőművész
  • fotográfus
  • környezetvédő
  • közgazdász
TisztségeUNICEF jószolgálati nagykövet
Iskolái
  • Párizsi Egyetem (doktorátus)
  • São Pauló-i Egyetem (mesterfokozat)
  • Universidade Federal do Espírito Santo (alapfokozat)
Kitüntetései
Lista
  • Premios Internacionales de Periodismo Rey de España
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka[13]
  • Commander of the Order of Rio Branco
  • Oskar Barnack Award (1984)
  • Dr. Erich Salomon Prize (1988)
  • Hasselblad-díj (1989, Édouard Boubat)
  • Oskar Barnack Award (1991)
  • Asztúria hercegnője művészeti díj (1998)
  • Alfred Eisenstaedt Awards for Magazine Photography (1998)
  • Ordem do Mérito Cultural (1998)[13]
  • Lucie Award (2004)
  • Cherry Kearton Medal and Award (2015)
  • a francia Becsületrend lovagja (2016)[14]
  • Knight of the Order of Cultural Merit (2018. november 18.)[15]
  • A német könyvszakma békedíja (Wim Wenders, 2019. október 20.)[16][17]
  • Crystal Award (2021)[18]
  • Praemium Imperiale (2021)[19][20]
Halál okaleukémia

Sebastião Salgado aláírása
Sebastião Salgado aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Sebastião Salgado témájú médiaállományokat.

Sebastião Ribeiro Salgado Júnior (Aimorés, 1944. február 8.Párizs, 2025. május 23.) brazil fotográfus.

Pályafutása

[szerkesztés]

Kezdetben színes, később kizárólag fekete-fehér felvételeket készített, melyek védjegyévé váltak, akárcsak leghíresebb képsorozata, mely a brazil Serra Pelada aranybányánál készült.

1993-1999-ig az Exodus projekt keretében, száműzötteket, menekülteket fényképezett, akik üldözöttekké váltak hazájukban vallási okból, politikai nézeteik, származásuk miatt, vagy az éhezés elől menekültek. Rajtuk keresztül mutatta be a 20. század végének fájdalmas történelmét. 2000-ben világszerte kiállításokat rendeztek a képeiből.

2001-ben UNICEF jótékonysági nagykövet lett. 2004 és 2011 közötti Genezis projektjének célja a természet és az emberiség arcainak bemutatása, mely tájakról, vadvilágról, ősi hagyományokkal és kultúrákkal élő emberi közösségekről készült fotósorozatból áll.

2014-ben Wim Wenders A föld sója című filmje Salgado életét és munkásságát mutatja be.[21] 2021-ben Amazônia címmel 7 év fotográfusi munkájával az amazoniai esőerdők védelmére szerette volna felhívni a figyelmet. A fotókiállítás Jean-Michel Jarre zeneszerző zenei kísérőanyagával nyílt meg.[22]

Több mint 120 országban készített fotósorozatokat. Legtöbbjük számtalan publikációban és könyvkiadásban helyet kapott. A képeiből összeállított kiállítások körbejárták a földet.

Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarországon a World Press Photo kiállításokon, 2004-ben a Ludwig múzeumban,[23] 2017-ben pedig a Műcsarnokban kaptak helyet képei.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Artists + Artworks (angol nyelven). San Francisco Museum of Modern Art online collection . (Hozzáférés: 2021. július 27.)
  7. Sebastiao Salgado, photographe franco-brésilien, est mort à l’âge de 81 ans (francia nyelven), 2025. május 23. (Hozzáférés: 2025. május 24.)
  8. Le photographe franco-brésilien Sebastião Salgado est mort à 81 ans (francia nyelven). Le Figaro . Société du Figaro, 2025. május 23. (Hozzáférés: 2025. május 24.)
  9. Sebastiao Salgado, photographe de la démesure, est mort à 81 ans (francia nyelven), 2025. május 24. (Hozzáférés: 2025. május 24.)
  10. Le photographe franco-brésilien Sebastião Salgado est mort à 81 ans. Le Figaro. [2025. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
  11. a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2025. május 24.)
  12. Leur France rêvée. Sebastião Salgado : “Le petit pays aux si grandes idées”. [2025. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
  13. a b Photographer Sebastião Salgado show opens in Jeddah. Arab News. [2025. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  14. Légion d'honneur : qui sont les promus du 14 Juillet ?. Le Point. [2025. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 18.)
  15. Journal de Monaco (francia nyelven), 2018. november 23. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  16. Friedenspreis des Deutschen Buchhandels „Meine Sprache ist das Licht“, 2019. október 20. [2025. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  17. Der Stiftungsrat hat den brasilianischen Fotografen Sebastião Salgado zum Träger des Friedenspreises 2019 gewählt. Die Preisverleihung fand am 20. Oktober 2019 in der Frankfurter Paulskirche statt. Die Laudatio hielt der deutsche Filmregisseur Wim Wenders.. [2025. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
  18. https://www.weforum.org/agenda/2021/01/cultural-leaders-meet-the-winners-of-the-crystal-award. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  19. Annonce des lauréats du Praemium Imperiale à l’Institut de France. Institut de France. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
  20. Sebastião Salgado. [2025. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
  21. A föld sója. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  22. Salgado Amazonia. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  23. Ludwig Múzeum. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  24. Műcsarnok. (Hozzáférés: 2022. január 8.)

Források

[szerkesztés]